Régebbi híradók - 120. szám
  
120. híradó
2011. július 1.
XI. évf. / 7.
 
 
   Török Pál: Magyarországi érem- és plakettmûvészet 1850-1945
   Kiállítás a Klimo Könyvtárban
   XXIII. Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetem. Vác, 2011.         június 3-5
   Euróval Európában
   Német 10 EURO emlékpénzek – a jövõben két különbözõ         ötvözetbõl !
   10 éve jelenik meg havonta a Pécsi dénár - 10x12=120
     


A Magyar Éremmûvészeti Egyesület érme

   
Török Pál: Magyarországi érem- és plakettmûvészet 1850-1945
 
 
Kiadta a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete. Budapest, 2011. 271 oldal, 47 képtábla

Örömünkre szolgál, hogy a múlt évben megjelent, Soós Ferenc által jegyzett Numizmatikusok Panteonja után idén is napvilágot látott egy éremtani alapmû. De mielõtt rátérnénk a címben jelölt könyv ismertetésére, célszerûnek tûnik néhány mondatot szólni az elõzményekrõl. 1932-ben jelent meg a Huszár Lajos - Procopius Béla szerzõpáros „Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn c., ma már nagyértékû könyvritkaságnak számító mûve, melyben 1500-tól 1932-ig 6860 tételben ismertetik a magyar éremmûvészet alkotásait. A nagyalakú (25x34 cm) könyvben 60 képtáblán, kb. 900 fekete-fehér ábrán mutatják be a szöveges részben leírt érmek egy részét.
Vélhetõen ez, a ma már csak „Huszár-Procopius”-ként emlegetett katalógus ihlette a szerzõt a most bemutatandó kötet megírására, amely az alcím szerint a fentebbi mû„kiegészítése és folytatása”. Ezt oly annyira komolyan gondolta, hogy nem változtatott sem a könyv méretén, sem a válogatási és szerkesztési elveken.
A címben jelzett idõszak azért 1850-el kezdõdik, mert a könyv „Függelék”-ében a „Huszár-Procopius” „kiegészítése” olvasható, vagyis az abból kimaradt alkotásokat, illetve a benne szereplõ alapmûvek változatait sorolja fel. A „folytatás”-ban 1932-tõl 1945-ig terjedõen 484 mûvész 3096 mûvét ismerteti, továbbá az alkotók és az ábrázolt személyek rövid életrajzi adatait is közli. A könyv végén található 47 képtáblán több mint 500 ábra szemlélteti a bemutatandónak ítélt érmeket és plaketteket. A fekete-fehér képek – néhány kivételtõl eltekintve – kiváló minõségûek.
A katalógusban a magyar történelem (közélet, hitélet, tudomány, képzõ- és zenemûvészet, irodalom stb.) számtalan nagy alakjával találkozhatunk, no és persze professzionális és amator numizmatikusok is szép számmal találhatók a felsorolásban, így pl az „ihletet adó” elõdök, Procopius Béla és Huszár Lajos, de említhetjük Hóman Bálintot, Zimmerman Lajost, vagy a „medicina in nummis” neves orvos mûvelõit, Faludi Gézát és Varannai Gyulát is.
 

Feltétlenül említésre méltó, hogy jól választott a szerzõ, amikor a könyv külsõ borítóját Madarassy Walter a „Magyar Éremmûvészeti Egyesület” érmének elõlapi kompozíciójával díszítette, mert Pallas Athéné aranykontúros alakja elegáns küllemet kölcsönöz a kötetnek, míg a körirat – ARTIUM ET NUMMORUM CULTORI, azaz „a mûvészetek és az érmek kedvelõi” – a könyv szellemiségét idézi. (L. címlapunkon) A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy ugyanez az éremkép található Procpius Béla érmének hátlapján is, a különbség csupán a köriratban (cultori helyett egyes szám, vagyis cultor) és a mesterjegyben (MADARASSY, ill. MW) van. (L. képeinken)
Örömünkre rengeteg pécsi vonatkozású éremre is bukkanunk olvasgatás közben. Elég, ha a Pozsonyból 1919-ben elüldözött, elõbb átmenetileg Budapesten, majd 1923-ban Pécsett letelepedett Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Karának neve professzorait említjük, akik közül az alábbiak szerepelnek a kötetben: Bakay Lajos, Entz Béla, Fenyvessy Béla, Gorka Sándor, Heim Pál, Pekár Mihály, Rhorer László, Sebestyén (sic!) Gyula, Scipiades Elemér. De a 19. századból mondhatjuk Fodor Józsefet is, aki 1860-ban a Ciszterci Rend pécsi gimnáziumában érettségizett, majd késõbb, a budapesti egyetemen a közegészségtan elsõ magyarországi professzora lett. Szerepelnek a felsorolásban a M. Kir. Pécsi 8. Huszárezred, vagy a pécsi Zrinyi Miklós Hadapródiskola érmei is.
A könyvben a 20. századi magyar éremmûvészek színe-java megtalálható, sajnos terjedelmi okok miatt még a legismertebbek felsorolása sem lehetséges. Megemlítjük viszont Takátsy Tibor pécsi orvost, aki autodidakta mûvészként hat alkotással (pl. a PEAC, a Pécsi Zenekedvelõk Egyesületének érmei) is szerepel a könyvben.
Szinte minden tétel után találunk szakirodalmi hivatkozást, melyek közt gyakran olvashatjuk a Pécsi Dénár valamelyik számát is, ami azért nagy öröm, mert visszaigazolást jelent, hogy a szerkesztõk és a szerzõk fáradozása nem hiábavaló.
Az elõszóban felszólítást találunk, hogy az olvasó jelezze az esetlegesen észlelt hibákat, hiányosságokat. Nos, elsõ átolvasásra alig sikerült ilyeneket találni, de azért néhány apróságra mégis csak ráakadtunk, melyeket a szerzõ kérésének eleget téve közreadunk: pl. a pécsi, majd budapesti kiváló sebész nem Sebestyén, hanem Sebestény, a múzeumalapító Széchényi Ferenc pedig é-vel írta a nevét, tehát nem úgy, mint késõbb fia, Széchenyi István. Bakay Lajos, Heim Pál, Pekár Mihály és Rhorer László professzorok életrajzában pedig nem szerepel, hogy Pécsett (is) voltak egyetemi tanárok.
A kötetet precíz és részletes mutatók zárják: külön mûvész névmutatót, illetve név-, helynév-, intézmény- és tárgymutatót találunk, ami azért dicséretes, mert az ilyen jellegû munkáknál ez elengedhetetlen és nagyban növeli a mû használhatóságát és értékét!
Végezetül megállapíthatjuk, hogy óriási munka lehetett ezt a hatalmas anyagot összegyûjteni, rendszerezni, az életrajzi és éremtani adatokat beszerezni és feldolgozni! De megérte, mert bizton állíthatjuk, hogy a szerzõ maradandót alkotott! Azt gondoljuk, hogy a „Huszár - Procopius”, vagy a „Huszár – Varannai” és a „Csoma” mintájára az õ alkotását is csak a „Török”-ként fogják emlegetni a numizmatika kedvelõi, ami minden dicséretnél többet mond!
Süle Tamás
     
     
Kiállítás a Klimo Könyvtárban
 
 
A Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyûjtemények Osztálya által rendezett kiállítás nyílt meg 2011. június 6-án A pécsi nyomdászat évszázados históriája (1772-1950) címmel a PTE Egyetemi Könyvtár Klimo Könyvtárában. (Pécs, Szepesy u. 3.) Elsõként a kiállítást pár szóval bemutatta dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, majd a megnyitóra megjelent vendégeket dr. Udvardy György megyéspüspök, dr. Páva Zsolt polgármester, prof. dr. Bódis József a Pécsi Tudományegyetem rektora köszöntötte. Ezek után Borsy Judit fõlevéltáros megnyitó beszédében méltatta a pécsi nyomdászat történetét. Végül Pohánka Éva osztályvezetõ, a kiállítás rendezõje tartott eligazítást a látnivalók sokasága felett és a kiállítás létrejöttérõl emlékezett meg. Az elsõ teremben a Klimo Könyvtárban õrzött értékes régi nyomtatványok, köztük valódi ritkaságok láthatók. A bányászati múltra emlékezve érdemes megemlíteni Agricola eredeti kiadását. A másik két termet megtöltõ tárlókban idõrendben és nyomdánként helyezték el a pécsi nyomdák által készített sok szép kiadványt, amely csak töredéke annak az anyagnak, amelybõl a válogatást végezték a kiállítás rendezõi. Nem is gondolná az ember, hogy mi mindent készítettek a nyomdák. Nem csak könyveket, hanem sok más egyebet is, például képeslapokat, belépõjegyeket, meghívókat, plakátokat, újságokat stb., és lehetne sorolni napestig a választékot. Ezekbõl is bõven látható a kiállítás anyagai között.
 
Balról-jobbra: Bicsák Eszter, Baráti Zsolt, Borsy Judit, Fischerné dr. Dárdai Ágnes, dr. Udvardy György, dr. Bódis József és dr. Páva Zsolt.
 
A tárlókban minden egyes kiállított nyomdai termék mellet a tulajdonos neve is olvasható, így más pécsi közgyûjtemények és magángyûjtemények is, mint pl. Borsy Károly neve, aki a pécsi nyomdászat elismert kutatója volt és több könyve is megjelent ebben a témában. A nyomdák készítettek bárcákat, szükségpénzeket és nem utolsó sorban váltókat, részvényeket is. A különbözõ pécsi nyomdákban nyomtatott pécsi szükségpénzeket, valamint a pécsi Gutenberg Dalkör mutatós díszjelvényét is bemutatták, amelyeket Raýman János kölcsönzött a kiállítás alkalmára. A kiállítás 2012. március 31-ig látogatható, gyûjtõtársaim szíves figyelmébe ajánlom!
Kvéder László
   
 
XXIII. Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetem.
Vác, 2011. június 3-5
     
     
Mint minden rendezvényen, a megnyitó a szokásos protokoll szerint zajlott. Néhány mondatos üdvözlések a városvezetés, a megyéspüspök és az éremgyûjtõk vezetõi részérõl hangzottak el, jó munkát kívánva.
15 órakor kezdõdtek az elõadások, melyet dr. Gedai István indított Hóman Bálint méltatásával, majd Maróti Tamás V. István pénzverése idõrendjének boncolgatásával folytatódott. Ezután következett dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton Párhuzamos pénzverés a hódoltságkori Magyarországon c. értekezése. A nap utolsó elõadása a Felvidékrõl meghívott dr. Zbysek Sustek, a Szlovák Numizmatikai Társaság elnöke részérõl hangzott el Szecesszió a pénzjegyeken címmel.
Az egyik szünetben Hajdú Béla, a MÉE kelet-magyarországi titkára megnyitotta a Váci érmek és plakettek bemutatkozó kiállítását.
Szombaton, már 9 órakor folytatódott a program. Dr. Varga Lajos váci segédpüspök Mária kultusz Magyarországon c. elõadása kötötte le a figyelmünket. Majd dr. Baranyi Anna következett, aki Liszt Ferencrõl készült érmeken és rajzokon mutatta be a zeneszerzõ életútját. Dr. Garami Erika Jaschik Álmos tanár úr sokoldalúságát, mûvészetét, tanítványai iránt mutatott szeretetét és emberségét tárta elénk.
Ebéd után a tikkasztó meleg dacára városnézésre indultunk. A Március 15.-e teret szemléltük meg elsõként. Térdig érõ falak mutatják a hajdani templom hatalmas méreteit, mely I. István, vagy Géza alapítása. Tovább menve, egy múzeumba tértünk be, ahol a véletlen folytán elõkerült múmiákat szemlélhettük meg, több száz gúlába rakott koporsó társaságában. A díszes Szentháromság szobor körbejárása után a székesegyház monumentalitása bûvölt el bennünket. A püspöki palota elõtt elsétálva a Géza király térre értünk, melynek múltja a 11. századig vezethetõ vissza. A Duna korzón sétálva jutottunk el a hírhedett Váci Fegyházig. 17 órakor a MÉE és a Numizmatikai Társulat, a Tatai Csoport valamint Vác városa emléktáblát avatott és koszorúzott dr. Hóman Bálint halálának 60. évfordulóján.
Este díszvacsora volt, borrendekkel fûszerezve, majd a numizmatikai totó nyertesek díjazásával ért véget a nap.
 
 
Vasárnap fél kilenckor dr. Torbágyi Melinda Váci kelta éremlelet c. érdekes elõadásával kezdõdött a nap, majd Újszászi Róbert A középkori hibrid dénárokat mutatta be. Végezetül dr. Pandula Attila A Szent István rend és váci kitüntetettje címû, nagysikerû elõadása hangzott el. Zárszóként az okleveleket, valamint a püspökség által készíttetett bronz plaketteket kapták meg a résztvevõk.
Ebéddel ért véget a színvonalas és barátinak mondható, kitûnõ szervezésû nyári egyetem, melyet töretlen lendülettel, sok-sok türelemmel és hozzáértéssel Vámosi László vezetett.
Páger János
Fotó: Benkõ Gyula    
   
 
Euróval Európában
     
Az Európai Unió közös valutája az Euró 1999-ban született meg, kezdetben, mint virtuális valuta (nem készpénzes tranzakcióra). Forgalomba helyezett készpénzként elõször 2002-ben jelent meg az euróövezet 12 országában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország). 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Málta és Ciprus, 2009-ben Szlovákia, és 2011-ben 17-ik ként Észtország csatlakozott a közös valutát használó EU tagállamokhoz.
2011. június 16-án a pécsi Árkád aulájában nyílott meg az „Euróval Európában” címû vándorkiállítás, mely 2007. június 4-én Brüsszelben indult útjára.
A kiállítás tablóin végigkísérhetõ az a folyamat, mely az 1951-ben hat alapító taggal létrehozott Európai Szén és Acélközösség néven indult. A 17 EU tagország érmesorozata mellett látható a három „különleges eset”, Monaco, Vatikánváros és San Marino euró-érme sorozata is. A három független mini államnak soha nem létezett saját külön pénzneme, nem tartoznak az euróövetezbe, mégis bevezették az eurót, mint fizetõeszközt.
Néhány tabló és vitrin bemutatja az új valuta érmeinek vésését, mintázását, illetve az elkészült gipszminta terveket is. Az érmék elõoldala, az un. közös oldal egységes minden tagország pénzérmén. Az oldalon a címlet látható: 1, 2, 5, 10, 20 és 50 eurócent, 1 és 2 euró, valamint az európai kontinens képe. A hátoldal az un. nemzeti oldal, melyet minden ország saját maga határoz meg, de tartalmaznia kell az Uniót jelképezõ tizenkét csillagot és a pénz verésének évszámát.
Az euróbankjegyek sorozatán kívül a biztonsági elemek: vízjel, biztonsági szál, hologram, a különbözõ színváltó címletjelzések is külön tablókon tekinthetõk meg. Az euróbankjegyek tervpályázatának nyertese az Osztrák Nemzeti Bank tervezõje Robert Kalina. Az általa tervezett sorozat az európai kultúrtörténet hét korszakának építészeti stílusait ábrázolja. Az 5 € ókori-, 10 € román-, 20 € gótikus-, 50 € reneszánsz-, 100 € barokk – rokokó-, 200 € fém- és üvegmûvészeti-, 500 € modern XX. századi stílusú építészetet ábrázol. A hátlapi oldalon az elõoldal építészeti stílusának megfelelõ hidak láthatók. A fémérméktõl eltérõen az euróbankjegyeknek nincs a származási helyükre utaló, un. nemzeti oldaluk.
 
 
Az euró valuta jelét az Európai Bizottság hozta létre, meghatározva, mely kritériumoknak kell, hogy megfeleljen. Ezek: Európa jól felismerhetõ jelképe legyen, kötõdjön a már meglévõ jól ismert valutajelekhez, kézírással könnyen leírható legyen.
A látogatók egy saját préselt érmet is készíthetnek a kiállítás emlékére. Az érmen középen az Európai Unió írott eu jele, fölötte MAGYARORSZÁG, alul 2011. évszám olvasható. A bal oldalon 6, a jobb oldalon szintén 6 csillag látszik.
Mérete: 34 x 21 mm.
A kiállítás 2011. július 10-ig látogatható.
Hágen
     
     
Német 10 EURO emlékpénzek –
a jövõben két különbözõ ötvözetbõl !
     
     
Már 2010 végén tájékoztatták a német 10 EURO-s emlékérme gyûjtõket, hogy a folyamatosan emelkedõ ezüstárak miatt az addigi 925/1000-es ötvözeti arányt 625/1000-re fogják csökkenteni. Így a normál kivitelezésû 10 EURO-s érmét a névértéken lehetett beszerezni a bankfiókokban, csak a gyûjtõknek szánt PP kivitelért kellett többet fizetni, majd 2011. 04. 13.-án újabb módosulásról adtak ki tájékoztatást:
a pénzügyminisztérium a továbbra is emelkedõ ezüst árak miatt úgy döntött, hogy a jövõben a német 10 EURO-s emlékérméket két különbözõ ötvözetbõl bocsátja ki. Elsõként a „125 éves az automobil” (125 Jahre Automobil) emlékérem „normál – BU - kivitele” Cu/Ni25 ötvözetbõl elõállítva kerül névértéken a forgalomba. A gyûjtõi minõségû PP kivitel továbbra is ezüstbõl készül (625Ag/375Cu). Ezek az érmék, amelyek „SILBER 625” jelöléssel lesznek megkülönböztetve a korábbiaktól, a névértéknél magasabb áron kerülnek értékesítésre. Az eladási ár alapja a londoni Fixing ezüst tõzsdei ár, a 10 EURO névérték + Áfa.
A nemrég bevezetett módosulás, megkülönböztetés oka az erõsen emelkedõ világpiaci ezüst nyersanyag ár, amely az eddigi 10 EURO névértékû érmék kibocsátását 10 gramm ezüst tartalommal gazdaságosan már nem tette lehetõvé. Emiatt a „125 éves az automobil” kibocsátását 2011. 05. 05.-rõl elhalasztva, 2011 .06. 09.-re módosították. A további 2011-es megjelenésû 10 EURO-s emlékérmék kibocsátási dátuma változatlan. A halasztás csak a fenti ezüstérmére vonatkozik, a „Cu/Ni25” kivitelû normál érem megjelenési idõpontja jelenleg még nem ismert.
 
125 éves az automobil
Régi értékoldal
Az új értékoldallal
 
   
S.Z.P.
10 éve jelenik meg havonta a Pécsi dénár 10x12=120
 
 
Tisztelt Olvasóink!
Amint címlapunkon olvashatják, a Pécsi Dénár szép jubileumhoz érkezett: kereken 10 éve jelenik meg havonta a baranyai éremgyûjtõk híradója, így immáron a 120. számot vehetik kézbe az olvasók. Továbbra is várjuk (várnánk) javaslataikat, észrevételeiket és írásaikat is!
Mostantól már a Facebookon is elérhetõk vagyunk.
 
A szerkesztõk
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán