Melléklapok
  
11. Melléklap
2013. október 13.
11. szám
 
 
   Bevezetõ
   Emlékérmek
   Kegyérmek
 



Máriagyûdi
emlékérmek és kegyérmek


Összeállította Raýman János

  
Baranya megyében Máriagyûdöt, a korábban önálló községet, 1977-ben csatolták Siklós városhoz. A község neve Gyûd, régi türk-kazár méltóságnévbõl alakult személynévbõl ered*(1). A Máriagyûd nevet csak 1936-ban kapta a helyi katolikus lakósok kívánságára..
A hely kegyhellyé alakulásának régi elõzményei vannak. Az Eszékrõl Pécs felé vezetõ római hadiút mentén õsi kultikus hely volt a Tenkes hegy lábánál eredõ forrás, ahol már Szent István elõtt is egy fából faragott, szentként tisztel Mária szobor állt, amely fölé a pécsváradi bencések 1006-ban kápolnát építettek. Görög hadjárata során II. Géza itt kérte a Szûzanya segítségét, majd a kápolnából templomot emeltetett 1148-ban. 1537 után a református hívõk tulajdonába került. A hódoltság megszûnte után 1689-ben a katolikusok visszakapták. A mai templom 1742-ben épült, Batthyány Károly gróf, horvát bán adományából. Kevésbé ismert, hogy a kalaposkirály, II. József 1788-ban bezáratta a kegyhelyet és elkoboztatta a kegyhelyen õrzött tárgyakat. Így pl. 106 mankót, két mázsányi arany és ezüst tárgyat, amely a hivõk adománya volt. Tehát az évszázados emlékek gyûjteményére az osztrák hatalom tette rá a kezét. 1805-ben a pápa csak visszaállította kegyhelyet, amelyet aligha kell alapításának értelmeznünk. 2008-ban a templom basilica minor rangot kapott.
 
A máriagyûdi templom és kolostor látképe
Az õsi, fából faragott kegyszobor egyesek szerint a török hódoltság alatt nyomtalanul eltûnt, más hagyomány szerint a ferencesek menekítették Kaproncára (Koprivnica), ahonnan Kraljevics Tamás (másutt Králycsevics) ferences gvárdián 1689-ben elhozatta Máriagyûdre. A templom ismét zarándokhely lett, a szobrot díszpalásba öltöztették. A rác betörés elõl Siklósra mentették, de a rácok 1704-ben a siklósi templomban is vérfürdõt rendeztek, a szoborral is végezni akartak. A túlélõk szerint a szobor vérzett és a katona kardot tartó keze megbénult. Ezután a ferencesek Eszékre menekítették a szobrot. Azóta is ott van és a ferencesek gondját viselik. A ma is látható Mária szobrot 1713-ban Nesselrode Ferenc 1703-tol 1734-ig pécsi püspök adományozta a kegytemplomnak*(2). A kegyszobor álló Boldogasszony, bal karján az áldást adó kis Jézussal. A szobrot vésett díszítésû ezüst lemezbõl készült palásttal öltöztették fel és koronát kapott, de valójában faszobor.

 

A gyûdi Mária kegyszobor díszes palástjában
 
Szokatlan történet a szobrok különös találkozása. A Sarlós Boldogasszony nevét viselõ kegytemplom építésének 850 éves és ugyanakkor a régi, évszázadok óta Eszéken õrzött Mária szobor eredeti, máriagyûdi felállításának 300 éves évfordulóján 1998. május 23-án, az eszéki Mária szobrot ünnepélyes külsõségek között Máriagyûdre hozták Eszékrõl, hogy legalább egy ideig a hívek együtt láthassák õket.

A kegytemplom és szobrok numizmatikai emlékei sokkal szerényebbek, amint azt az évezredes kegyhely léte alapján gondolnánk.
Általunk ismert emlékérmek és kegyérmek a 20. században keletkeztek.

 
*(1) Kiss L.: Földrajzi nevek etimologiai szótára Akadémiai Kiadó, Bp. 1983. 46,405
*(2) A Máriagyûdi kegyhely rövid története 1148-1948. Máriagyûdi Ferences kolostor kiadása. Kapisztrán ny. Vác. 1948.
 
EMLÉKÉRMEK
 
1. A Máriaszobrok találkozása, emlékérem 1998
Az említett nevezetes szobortalálkozót örökítette meg Rétfalvi Sándor pécsi szobrászmûvész egy szép érmen a Pécsi Püspökség megbízásából.
Az érem két oldalán a két csodatévõ Mária szobor látható.
Elõlapján középen a szokásos díszes palásttal a mai gyûdi Mária szobrot látjuk. Felette kétoldalt két kis angyal lebeg, alul a palást két oldalát tartva, a szobor mellékletét képezõ másik két kis angyalka látható. Körirata: MÁRIAGYÛD – 1148-1998. A palást alatt jobboldalt a mûvész mesterjegye RS mesterjegy található.

 
Rétfalvi Sándor érmének két oldala
 
Hátoldalán az Eszéken õrzött hajdani Mária szobor áll a kisdeddel, két oldalt a szobor mögött fénysugarak törnek elõ.
Felirata: SANCTA MARIA ORA PRO NOBIS*(3) * 1698 – 1998. A Mária lába alatt lévõ párna jobb oldalán szintén az RS mesterjegy található.
Az érmet Szegeden Szabó Géza éremverõ mûhelyében verték ezüstbõl és bronzból.
Átmérõje 42, 5 mm. Az ezüst 900 ‰ tisztaságú, tömege 36 g*(4).
 

2. A Pécsi Egyházmegyei Zsinat emlékérme
A pécsi püspök 1997-1998-ban Egyházmegyei Zsinatot hívott össze, amelyen az egyházmegye papjai és a zsinatra meghívott hívok, tehát nem egyházi személyek tartottak tanácskozást az egyházmegyét érintõ kérdésekrõl.
Az egyházmegye errõl az alkalomról egy emlékéremmel emlékezett meg.
A célra, a fentebb bemutatott szobortalálkozóra készített Rétfalvi Sándor érmet használták fel. A régi, ma Eszéken õrzött Mária szobrot ábrázoló éremképet változatlanul hagyták, csak a köriratból törölték a Mária szobor keletkezésének és a szobortalálkozóra utaló két évszámot. Így a felirata SANCTA MARIA ORA PRO NOBIS *
Az Egyházmegyei Zsinat emlékérme
 
Az érem új hátoldalt kapott, amelyen egy vonalasan ábrázolt kéz madarat tart. Körirata: „…öltsétek magatokra az új embert!” Pécsi Egyházmegyei Zsinat 1997-1998.
Csak vert bronz példányokról van tudomásunk. Az érem készítõje és mérete megegyezik az elõzõvel.
*(3) Az Ave Maria imádság része. Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis…Szent Mária, Isten anyja imádkozzál érettünk…
*(4) S[üle] T[amás]: Máriagyûd jubileuma = Hétvégi Hírdetõ, 1998. 06. 27. 10
János Raýman: Spomen-medalja sa Ðudskim i Osijeckim Marijinim kipom = Numizmaticke Vijesti, 45. (2003). 56. sz. 255-258
Süle Tamás-Hágen József: Rétfalvi Sándor érmeinek katalógusa = Pécsi Dénár, Melléklap, 8. sz. (2010. május 31.) 12. old.
 
3. Emlékérem 2005. A Kegyhely elismerés évfordulójára
Máriagyûdöt, amely már az Árpádok óta szent helyként vonzotta a hívõ zarándokokat, hivatalosan csak VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. Valójában csak visszaállította a kegyhelyet. Ennek kétszáz éves évfordulóját is megünnepelték és erre az alkalomra készített Fritz Mihály egy szép érmet.
Az érem elõlapján a mai gyûdi Mária szobor látható, szokásos díszes palástjába öltöztetve. Mária felett két kis angyal lebeg, alul a palást szélén pedig a másik kettõ áll kitárt karral. A körirata viszont igen szokatlan. Az Istenanya neve három nyelven olvasható, magyarul, horvátul és németül, viszont az Üdvözlégy Mária szövegrésze latin nyelvû. Az érem körirata: MAGYAROK NAGYASSZONYA • KRALJICE HRVATI • HEILIGE MUTTERGOTTES • ORA PRO NOBIS
Az elõlapon nem találni mesterjegyet.
 
A kétszáz éves kegyhely emlékérme
 
Az érem hátlapján sûrû erdõ lombjai közé bújva a kegytemplom épülete látható. Elõtérben még két háztetõ emelkednek ki a lombok közül. Felette felhõk úsznak az égen. Felirata felül két sorban MÁRIAGYÛD / 1805-2005.
Az érem jobb oldalán középen található FM felirat, Fritz Mihály szegedi éremmûvész mesterjegye.
Az érmet ezüstbõl és bronzból verték Szegeden Szabó Géza mûhelyében.
Átmérõje 42, 5 mm. Az ezüst 900 ‰ tisztaságú, tömege 36 g.
 
2013-ban már az új szobor is 300 éve állt a templom díszhelyén. Ennek ünnepét 2013. július 7-én Sarlós Boldogasszony napján tartották a helyszínen.
Majd röviddel utána Pécsett, a Klimo Könyvtárban egy érdekes és szokatlan kiállítást rendeztek, a régi könyvek adta különleges lehetõségeket nagyszerûen felhasználva, a Mária kultusz történeti hagyományainak kialakulásáról, írott emlékeirõl. A kiállítást 2013. június 12-én, dr. Udvardy György pécsi megyés püspök, dr. Bódis József az egyetemi rektor, és dr. F. Dárdai Ágnes a könyvtári fõigazgató ünnepélyes köszöntõje után Lantosné dr. Imre Mária lebilincselõ elõadásával nyitotta meg*(5) .
A kiállítás mutatós Meghívóján is a máriagyûdi Máriaszobor szokásos ábrázolása látható, amely ábrázolás évszázadok óta visszaköszön a kegyképekrõl és tulajdonképpen az érmeknek is mintául szolgált.
 
A Meghívó részlete
 
*(5) Pécsi Tudományegyetem Kiállítási meghívója 2013.
 
KEGYÉRMEK
 
A csaknem évezrede a zarándokok sokaságát vonzó kegyhely, majd kegytemplom és a kegyszobor, amelynek csodatételeirõl legendák szólnak, nem hozta létre a kegyérmek sokaságát. Még a kegyhely elismerése után is csaknem egy évszázaddal késõbb indult meg tömegesebb elõállításuk és szinte ismeretlenek a numizmatika kedvelõi elõtt.

Bár egy korai éremrõl van egy szerény híradás, de az érmet nem ismerjük. 1927-ben a pécsi ferencrendi zárdát bõvítették, a szentély mögötti régi zárdai temetõben a csontok között egy tömör rézbõl készült, 14. századi gyüdi érmet találtak.(?!) Az érmen a Szûzanya királynõként palásttal, jobb kezében jogarral és a fején koronával látható. A kis Jézus nincs a karján. Az érem köriratán tisztán kivehetõ betûk: N. B. A. S. B. A. De GyD (Nagy Boldog Asszony, Sarlós Boldog Asszony, Gyûdön)*(6).
Gohl Ödön a Numizmatikai Közlönyben dolgozta fel a magyar egyházi emlékérmeket, amely során a gondosan összeállított nagyszámú helyi vonatkozású érmek leírása között nem szerepel egyetlen gyûdi érem sem*(7).
Lepold Antal kanonok „Az Esztergomi Keresztény Múzeum kegyérmei és történeti érmei” címû 1930-ban közreadott katalógusában több mint ezer érmet írt le, de Máriagyûd neve a 15 Mária nevét is viselõ és más Mária kegyhelyek érmei közt nem szerepel*(8).

Egyetlen említése Szentgáli Károlytól ered, aki 1942-ben a kegyérmekrõl írt cikkében csak annyit említett az ismertebb búcsújáróhelyek érmeinek bemutatásakor Máriagyûdrõl, hogy „kétféle kis kegyérem ismeretes.” De leírást nem adott róluk, csak az elsõként bemutatásra kerülõ kegyérem ábráját közölte. Így nem tudni milyen volt a másik*(9).
Az általunk ismert és bemutatásra kerülõ érmek elõoldalán a gyermek Jézust tartó Mária szobra látható, angyalok között. Hátoldalán pedig a máriagyûdi kéttornyú templomot ábrázolják kivétel nélkül azonos nézetben. Lényegében ezt láthatjuk az évszázada terjesztett kegyképeken is, a kegytemplomot és a csodatevõ Mária szobrot. Az egyik kegyképen ez a felirat olvasható: „A máriagyûdi szent helyen voltam, szeretettel Rád gondoltam, ezt emlékül Néked hoztam.”
Hasonló módon terjedhettek az érmek is.

 
*(6) Magyar Katolikus Lexikon internetes
*(7) Gohl Ödön: Magyar egyházi emlékérmek = Numizmatikai Közlöny, 11. (1912). 90-116, 12. (1913). 20-28, 14. (1915). 106-108
*(8) Dr. Lepold Antal: Az Esztergomi Keresztény Múzeum kegyérmei és történeti érmei. „Hunnia” könyvnyomda Esztergom, 1930. 10-11
*(9) Szentgáli Károly A kegyérmek ismertetésének alapjai = Az Érem, 10. (1942). 237-278
 
Gyûdi kegykép
Az érmeknek is mintát adó kegyszoborral és a kegytemplom, a szokásos nézetben
 
 
1. Ovális ezüstérem
 

 

A nagyobb ovális ezüst és alumínium érmek
 
Elõlapján a gömbölyded felhõkön álló, kúpos palásba öltöztetett Mária bal karjában tartja gyermekét. Kétoldalt imára kulcsolt kezû angyalok állnak. Felirata EMLEK (így) GYÜD SZ. MÁRIA. Az éremképet kissé eltorzult csillagokból álló keret veszi körül. Feliratában a betûhiba talán külföldi gyártóra utal.
Hátoldalán csillagkeretben a gyûdi kegytemplom áll, elõtte lombos fasor szegélyezi a templomhoz vezetõ utat. Felirata német nyelvû: ANDENKEN AN MARIA GYÜD.
Kormeghatározásához talán annyit lehet hozzátenni, hogy Gyûdöt, csak 1936-tól nevezték hivatalosan Máriagyûdnek. Tehát valószínû, hogy az érem is ez után készült. Sajnos sem tervezõjére, sem gyártójára semmilyen adat nem utal.
Az érem ezüstbõl készült. Mérete: M.: 27,7 mm, Sz.: 20.5 mm.

 
 
2. Ovális alumínium érem
Az elõzõ éremmel teljesen azonos. Valószínû azonos verõszerszámmal is készült, de alumíniumból.

 
3. Nagyobb, kör alakú érem
A fentihez hasonló, de kör alakú érem. Mária ruhája is azonos. De a felhõ kissé lejjebb, az érem aljára került, ezért csak a széle látszik. Az angyalok is nagyon hasonlóak.
Nincs csillagkeret, az éremképet kettõs vonalkeret szegélyezi. A felirat a felsõ peremhez került, de szövege azonos, még az ékezet hiánya is. A hátoldali ábra is hasonló, szövege pedig azonos.
Az érmet alumíniumból verték. Mérete: átmérõ 25 mm, magassága füllel 31 mm.
A kör alakú érem két oldala
 
 
4. Mûanyag keretes érem
A feltehetõen egyoldalas érmet mûanyag kertbe ragasztották. Hátulján fémszálból készült támasztó láb található, amellyel asztalon, vagy másutt felállítva lehet jól láthatóvá tenni.
A mûanyagkeretes érem
A nagyobb felületen együtt ábrázolják a Mária szobrot és a kegytemplomot. A Mária szobor két angyal között a templom felett lebeg. Az angyalok tartják a feliratszalagot, amelyen EMLÉK MÁRIA GYÛD felirat olvasható. A kegytemplom lombos erdõvel övezett épülete mögött hegyvonulat és az égen úszó felhõk láthatók. Az éremképet kiemelkedõ vonalkörbe helyezték el.
Anyaga fehér fém. Az érem átmérõje 40 mm, a kiemelkedõ fekete mûanyagkeret külsõ átmérõje 47 mm.
 
 
5. Jubileumi lemez
1948-ban, a templom fennállásának 800 éves jubileumáról országos ünnepség rendezésével emlékeztek meg, amelyet a Boldogasszony Éve ünnepséghez kapcsoltak. Jelentõs zarándoksereg érkezett a kegyhelyre, akik számára kis füzetben „Máriagyûd történetét” adták kézbe, szentképeket árultak a kegyhely ábrájával, hogy azokat hazavihessék, vagy elajándékozhassák a hívõk. De ugyanekkor több érem is megjelent.
Az elsõként bemutatott lemezérem egyoldalas. Felületét kékre színezték, amelybõl a kidomborodó részeken nincsen festék, az alumínium színe miatt világosabbak és plasztikusabbá teszik. Az érem ábrája a fák között álló kéttornyú kegytemplom. Felül a tornyok csúcsa között 1948, a jubileum évszáma olvasható. A templom alatt háromsoros felirat: MÁRIAGYÛD / 800 ÉVES / JUBILEUM.
A lemezérem két oldala
Hátoldalán az éremkép negatívja látható. Felül lapos fül található, amelybe keskeny szalagot lehetett befûzni a viseléshez. De eddig tucatnyi hasonló lemezéremmel találkozva szalagosat nem sikerült találni.
Vékony alumínium lemezbõl készült. Méretei: Sz.: 26 mm, M.: 35mm.
 
6. Nagyobb kör alakú érem
Elõoldalán a szembe nézõ Mária kegyszobor látható, amint felhõkön lebeg. Jobbról és balról két lebegõ meztelen angyalka, tiszteleg az Istenanyának.
Felirata felül ívesen két sorban: MÁRIAGYÛDI BOLDOGASSZONY / KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK.
Hátoldalán a kéttornyú kegytemplom szokásos képe látható. Körirata: KEGYTEMPLOM ALAPÍTÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA EMLÉKÉRE. A templom alatt közvetlenül az alapítás és a jubileum éve: 1148-1948.
Vert alumínium füllel. Mérete átmérõ: 20 mm, magassága füllel: 23 mm.

 
Nagyobb kör alakú érem két oldala
 
 
7. Egyoldalas jubileumi érem
Kisméretû, jócskán megkopott alumínium érem ismert még a jubileum évébõl. Elõlapján a Mária kegyszobor lebeg felhõfoszlányokon.

 
Az egyoldalas jubileumi érem ábrája és sima hátoldala
 
Körirata: 800 ÉVES MÁRIAGYÛD.
Hátoldala teljesen sima. Füle van, nyilván kis láncon, mint kegyérmet hordhatták, erre utal kopása is.
Vert alumínium. Átmérõje 17 mm, magassága füllel: 19 mm.

 
 
8. Mai kör alakú érem
A ma is árusításra kerülõ érmet az 1980-as évek óta ismerjük.
Elõlapján kissé a gyermek felé hajló fejjel a Mária szoborkép látható. Alatta feliratszalagon: EMLÉK MÁRIA GYUD szöveggel Tucatnyi darabot átvizsgálva, valamennyin U betu van, amely egészen hozzáér a szalag kerethez és nem Û.

 
A mai kör alakú érem két oldala
Hátoldalán a kegytemplom látható, elõtte lépcsõkkel lombos fák keretében, mögötte még egy hegyvonulat képe is elfért.
Ezen az érmecskén is fül van ezért viselni is lehetett.
A vert alumínium érmek vékonyabb lemezbõl készültek, vastagságuk kerettel 1,1 mm. Ezek eloxálva sárgás, élénk sárga színben is készültek. Fehérfémbõl készült verete valamivel vastagabb 1,2 mm és jóval nehezebb. Átmérõje :19 mm, magassága a füllel: 22 mm.
 
9. Kétnyelvu érem
Elõlapján a szokásos kegyszobor lebeg felhõ pamacsokon. Mellette jobbról és balról imára kulcsolt kézzel kis angyalok láthatók. Felül íves felirata: EMLÉK GYÛD SZ. MARIA
Kétnyelvû érem két oldala
 
Hátoldalán a kegytemplom látható elõtte három lombos fával. Felirat ívesen ANDENKEN AN MARIA GYÜD felirat olvasható.
A kis éremnek is füle van.
Vert alumínium. Átmérõje 17 mm, magassága füllel: 21 mm.
 
 
10. Kétnyelvu ovális érem
A kisebb ovális érembõl is készült kétnyelvû. Elõlapján a Mária szobor lebeg felhõkön két angyal között. Felirat: EMLEK GYÛD SZ. MÁRIA.
 
Kétnyelvû ovális érem két oldala
Hátoldalán a kegytemplom látható, a hozzávezetõ utat fasor keretezi. Felirat felül ívesen: ANDENKEN AN MARIA GYÛD.
Az ovális érem füles. Vert alumínium. Mérete Sz.: 14 mm, M.: 20 mm.

A bemutatott kegyérmek minden bizonnyal csak egy részét képezik a ténylegesen kibocsátott érmeknek. Nehezen képzelhetõ el, hogy a 20. század elõtt nem is készültek itt kegyérmek. Meglétük hiánya nem feltétlenül a létezésük hiányát jelenti. Erre ékes bizonyíték a Pécsett lelt régi gyûdi éremrõl szóló adat.

 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán