Régebbi híradók - 118. szám
  
118. híradó
2011. május 1.
XI. évf. / 5.
 
 
   Rétfalvi Sándort köszöntjük
   A Pécsi Községi Polgári Fiúiskola sapkajelvénye
   Süle Tamás elõadása a Semmelweis Múzeumban
   „Újabb” pécsi orvosi érmek XI.*
        Lázár Gyöngyi: Lázár Gyula
   Egy Ferenczy éremrõl
   Száz éve írta a pécsi sajtó
   Új könyv
        Hans-Jürg Alfred Diessner: Das deutsche Notgeld von 1914/1915
   Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 66.
   Országos Éremgyûjtõ Találkozó
     



A születés misztériuma
(Rétfalvi Sándor érme)

Rétfalvi Sándort köszöntjük
 
 
Az ismert pécsi szobrászmûvész és alkotásai gyakori szereplõi a Pécsi Dénárnak. Így például ez évben az „Ami a 8. Melléklapból kimaradt…” mottójú írásainkban négy alkalommal találkozhattak olvasóink munkáival a lap hasábjain. Most viszont nem érmei okán idézzük meg Rétfalvi Sándor Munkácsy Díjas, Érdemes Mûvészt, hanem azért, mert Aknaszlatinán 1941. május 31-én született, azaz immáron 70. születésnapját ünnepelheti, amely alkalomból szeretettel köszöntjük és kívánjuk, hogy még sok szép szoborral, kisplasztikával, vagy még inkább éremmel örvendeztesse meg a mûvészetét kedvelõ közönséget!
A szerkesztõk
A címlapon Lajos László szülész professzor érmének hátlapja látható.
     
     
A Pécsi Községi Polgári Fiúiskola sapkajelvénye
 
 
A pécsi polgári fiúiskola négyosztályos magániskolaként 1896-ban alakult. 1915-tõl Nendtvich Andor polgármester közremûködésével a város kezelésébe került. Kezdetben a Sörház u. 13. sz. (ma Majorossy Imre u.) alatti épületben helyezték el, majd több költözés után a Hunyadi u. 15-17. sz. (ma Mátyás király u.) alatt kapott otthont. 1945-1948 között fokozatosan kiépült a 8 osztályos általános iskolai tanítás és ennek bevezetése után megszûnt a polgári iskola.
 
 
Az iskola tanulói ezt a jelvényt a diáksapkán viselték. A jelvény kerektalpú pajzs alakú, Pécs város címerét ábrázolja. A címerpajzs közepének felsõ fekete mezõjében I. II. M. T. aranyszínû felirat olvasható. Alatta csillogó zöld hegyek és elõtte fehér négyszögû városkép látható. A hegy ormán sötétkék mezõben arany korona, mellette hold és csillag. A jelvény tetején a színes ékkövekkel díszített korona.
Körirata fehér mezõben aranyszínû betûkkel PÉCSI KÖZS. POLGÁRI FIUISKOLA.
Anyaga tûzzománcozott vörösréz. Hátoldalán lúdtoll tartására egy hüvely és a feltûzésre szolgáló akasztó található.
Készítõje valószínûleg az Elsõ Magyar Tûzzománc Jelvénygyár (Berényi) Budapest.
Mérete 34x47 mm.

Szirtes Zoltán
   
 
Süle Tamás elõadása a Semmelweis Múzeumban
     
     
A Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztálya tavaszi ülésén a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban 2011. április 16-án dr. Süle Tamás tartott érdekes elõadást jól válogatott képekkel Orvosi numizmatika a Pécs Lexikonban címmel.
Elsõként Pécs Európa Kulturális Fõvárosa alkalmára, 2010. december 10-én megjelent kétkötetes Pécs Lexikont ismertette röviden. Majd néhány szép érmet mutatott be, amelyek a szócikkek ábrájaként is szerepelhettek volna. Így Boehm J. D. remek érmét az 1845 évi természetvizsgálók pécsi vándorgyûlésérõl a székesegyház régi csipkés tornyú ábrájával. Majd két ismert pécsi professzor, Trischler Ferenc: Donhoffer Szilárd és Tóth Sándor: Hámori Artur arcmását ábrázoló érmet. A lexikonban szereplõ érmek közül bemutatta Soltra Elemér: Grastyán Díj érmét, Ciránsky Mária: Kerpel-Fronius Ödön, Bogár Lívia: Jendrassik Loránd, Soltra Elemér: Schmidt Lajos és Csikszentmihályi Róbert: Szentágothai János professzorok emlékét õrzõ érmeket. Ezt követte a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyûléseit taglaló szócikket illusztráló szép jelvény Pécs címerével, amelyet a város az 1927. évi vándorgyûlésre készíttetett, továbbá a pécsi bányamentõ szervezet leírásához ábraként leközölt régi bányamentõ jelvény, a Duna Gõzhajózási Társaság korából.
 
 
A pécsi éremmûvészetet megjelenítõ, szinte alkotó mûhelyévé kinõtt, fiatalon elhunyt pécsi bronzöntõmester, Balogh Imre munkássága az orvosérmészetnek is értékes támasza volt, akinek Török János által mintázott arcképérmét az elõadó vetítette, bár a lexikonba nem került be. A pécsi éremgyûjtõk híradója, a Pécsi Dénár is helyet kapott a lexikonban, amelyben eddig 10 szerzõtõl összesen 102 orvostörténeti témába illõ írás jelent meg.
Végül az elõadás bemutatta azt a két szócikket, amelyet dr. Romváry Ferenc, a lexikon fõszerkesztõje írt az elõadóról, Süle Tamásról és e sorok írójáról.
Raýman János
   
 
„Újabb” pécsi orvosi érmek XI.*
Lázár Gyöngyi: Lázár Gyula
     
Lázár Gyula Levente (*Szend, 1938. február 19.) a Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE) szerzett diplomát 1962-ben. Ettõl kezdve egy munkahelyen, a POTE, majd 2000-tõl a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Anatómiai Intézetében dolgozik. 1976-ban a biológia tudomány kandidátusa, 1990-ben az orvostudomány doktora lett. 1993 óta egyetemi tanár, jelenleg professzor emeritusz. Anatómiát, szövet- és fejlõdéstant oktat orvostanhallgatóknak magyar és angol nyelven. Kutatási területe a látórendszer anatómiája, a látás útján kiváltható mozgásválaszok, és az agy immunképességekkel rendelkezõ sejtjeinek a vizsgálata. Tudományos munkásságát angol és magyar nyelvû könyvfejezetek, és dolgozatok sokasága õrzi. Érdemeit, egyebek mellett Akadémiai Díjjal, Magyar Felsõoktatásért Emlékplakettel, Mestertanár címmel, Széchenyi ösztöndíjjal, Fáy András és Szentágothai János Díjjal ismerték el. Több magyar és nemzetközi tudományos társaságban, illetve egyetemi szakmai bizottságban töltött és tölt be vezetõ pozíciókat. 2001-tõl 2003-ig a PTE tudományos rektorhelyettese volt. Egyik kedvtelése különbözõ nemes anyagokból (fém, kerámia, kõ, fa stb.) készült békák gyûjtése, ami nem meglepõ, hiszen a központi idegrendszer kísérletes vizsgálatának gyakran használt alanyai a békák. Másik kedvenc tevékenysége a fotózás, melynek eredményeként most jelent meg a „Református templomok Baranyában” c., tudományos igényességgel összeállított, színes képekkel illusztrált könyve.
 
     
Lázár Gyula érmét 2000-ben mintázta Lázár Gyöngyi. Az egyoldalas, Ø = 99 mm, öntött bronzérem körirata LAZAR GYULA PROFESSZOR. Jobbra nézõ portré, az öltözék hajtókáin bevésve © LÁZÁR GYÖNGYI mesterjegy, alatta pedig 2000 évszám. Az alkotó az ábrázolt nõvére, aki Kanadában él és autodidakta mûvész. Eredetileg az érembõl egyetlen példányt öntöttek az ábrázolt részére, ezen a köriratban a vezetéknév ékezet nélkül szerepel. 2003-ban újabb 5 db öntvény készült, melyen már kitették az ékezeteket (képünkön).
Megemlítjük, hogy Lázár Gyöngyi az Anatómiai Intézet korábbi igazgatóját, Szentágothai János professzort is megörökítette egy 25x20 cm nagyságú bronz dombormûvön, amely az ÁOK Múzeumában látható.
Süle Tamás
(”Újabb” alatt érti szerzõ azokat az érmeket, amelyek a „Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak napvilágot. Természetesen azok az alkotások nem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban korábban már ismertettünk.)
     
     
Egy Ferenczy éremrõl
     
     
Egy fiatal nõ arcképét ábrázoló, sajtolt rézlemez érem került a kezembe, amelynek körirata: V. KORZÁTI ERZSÉBET – MCMII MCML.
 
 
Az ábrázolt hölgy Vékes Ödönné Korzáti Erzsébet, Szabó Lõrinc kedvese. Korzáti Erzsébet Keszthelyen született 1902. június 25-én és Budapesten öngyilkos lett 1950. február 12-én. Szabó Lõrinc feleségének barátnõje volt, és leányának nevelõje. 1924 körül egymásba szerettek a költõvel. Kapcsolatuk váltakozó hevességgel az asszony haláláig tartott. Ferenczy Béni 1951-ben készített egy érmet róla, aki azon kevesek közé tartozott, aki tudott a kapcsolatról és ismerte is a hölgyet. Szabó Lõrinc egy verses kötetet adott ki „A huszonhatodik év” címmel, amelynek borítóján szerepelt Ferenczy érme, de a nõ nevének elhagyásával. Az eredeti öntött bronzérmen szerepel a név, mint ez látható Kovásznai Viktória: Ferenczy Béni éremmûvészete címû írásában. /Numizmatikai Közlöny. 106-107. (2007-2008) 143/. De a valódi érem 108 mm-es és FB 51 jelzésû. Domborított változatát is bemutatja a katalógus, de 75 mm mérettel. Az általam ismert és az ábrán bemutatott érem viszont 62 mm átmérõjû és jelzetlen. Tehát az éremnek ezzel egy további változata is létezik.
   
Raýman János
     
Száz éve írta a pécsi sajtó
     
 
Úgy látszik a nagyközönség tájékoztatása szokatlan pénzadatokról 100 éve sem volt ismeretlen. Az alábbi néhány sort a Pécsi Közlöny, 1911. május 5-én kiadott számából vettük át.
”Pénzverés és pénzforgalom
Az állami számvevõszék által a hivatalos lap mai számában közzétett kimutatás szerint a f. év elsõ negyedében új érmeket egyáltalán nem vertek. A pénzverés az évnegyedben, csak a forgalomra alkalmatlanná vált érmék átverésére szorítkozott. Forgalomra is kevés érmet bocsátottak ki az évnegyedben, nevezetesen 2000 darab 2 fillért és 41 000 darab egy fillérest, összesen 450 korona értékben. Ennek következtében a korábban forgalomban levõ érmekkel együtt a f. év elsõ negyede végéig 7.682 409 drb öt koronás, 60.046 012 drb egy koronás, 72.099 153 drb húsz filléres, 96.091 195 drb tíz filléres, 358.268 897 drb két filléres és 72.693 115 drb egy filléres képezi a forgalom tárgyát, egészbe véve 30.329 916 korona 19 fillér értékben, az öt és egy koronákból, valamint a tíz és két filléresekbõl készlet nincs.”
     
     Új könyv
     Hans-Jürg Alfred Diessner: Das deutsche Notgeld von 1914/1915
     
 
Deutsches Notgeld Band 11. Gietl Verlag. Regenstauf, 2010. 634 oldal.
 
Az elsõ világháború kitörésekor már megjelentek az elsõ szükségpénzek Németországban. De részletes feldolgozásuk Arnold Keller: Das deutsche Notgeld 1914 címû, 1956-ban kiadott munkája óta váratott magára.
A most megjelent katalógus 451 helységben kibocsátott, helységenként külön számozva a címleteket és az eltérõ kiadásokat, mintegy 6000 pénzhelyettesítõ jegyet mutat be. Minden címletnél a fontosabb változatokat (bélyegzés, sorszámozás, aláírás stb.) is világosan elkülöníti.
A helységnevek az 1914-15 évben érvényes német helységnevek szerint vannak csoportosítva. De valamennyinél megtaláljuk a tartomány neve mellett a késõbbi utódállamokban használatos nevet is, mivel a két világháború után a pénzeket kibocsátó helységek egy része Franciaország, Oroszország, Lengyelország területére került.
 
 
A bemutatott pénzjegyek nagy többsége nyomdatermék, de találunk közöttük egyszerûbb kiállítású, kézzel, vagy írógéppel elõállított jegyeket is. Többségük a helyi önkormányzat kiadása, a kialakult aprópénz hiány pótlására. De igyekeztek a katalógusba a különbözõ cégek, intézmények kiadásait is felvenni.
A színes ábrák megkönnyítik az azonosítást, az ábra nélküli jegyeknél viszont a színét mindig megadja. Érdekes módon a pénzjegyek mérete sehol nem szerepel, de az alkalmazott bélyegzések méretét mindenütt megadja. Egy-egy kiadás leírása rendszerint az elõállító nyomda megjelölésével és a címletenként kibocsátott mennyiségekkel fejezõdik be. A katalógusban a kiváló darabokat értékeli két változatban. Van-e rajta érvénytelenítést szolgáló felirat, vagy jelzés, vagy nincsen. Az érvénytelenítés nélküli példányok árát rendszerint magasabbra állapítja meg.
Kiváló, jól áttekinthetõ és kezelhetõ munka.
Raýman János
   
     
Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 66.
     
 
Lillafüred
A kör alakú lemezképet alul feliratszalag kíséri. Ábrája a palotaszálló lombos erdõvel keretezve. A feliratszalagon LILLAFÜRED felirat olvasható. Alumíniumból készült az 1960-as években. Eloxált változata is létezik.
M.: 39 mm., Sz.: 41 mm.

     
Lillafüred
Kör lakú vörösréz lemez. Kétoldalt, a körbõl kinyúló leveles tölgyág, egy-egy makkal díszítve. Középen a Palotaszálló tornyos épülete látható, elõtte parkos részlet a tóval, mögötte erdõs hegyoldal. Alul ívesen LILLAFÜRED felirat olvasható. Felül az eredeti készítõre utaló felirat NAGY ISTÓK – LUDVIG Bp.
M.: 34 mm., Sz.:41 mm.
     
Lillafüred
A veret egy tölgylevél alakját veszi fel, amelyen egy makkra helyezték a képet és a feliratot. A makk termésen a Palotaszálló látszik felhõkkel, elõtte a tó vize hullámzik. A felirat a termés kalapjára került: LILLAFÜRED. A plakettet 1940 körül készíthették, alumínium változata az 1950-es években került a turista botokra. Eloxált vas lemez változata is készült.
M.: 40 mm. Sz.: 32 mm.

Lillafüred
Csepp alakú címke, amelynek az alját egyenesre levágták. Ábráján hatalmas fákkal és bokrokkal ölelt Hámori tó mögött a szálló tornyos épülete látható. Az alsó részén kertben LILLAFÜRED felirat olvasható. Az 1950-es évek második felében készülhetett.
M.: 36 mm., Sz.: 33 mm-
Páger János
   
     
Országos Éremgyûjtõ Találkozó
     
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2011. május 29-én (vasárnap) 8.00 – 13.00 között
A Hotel Pátriában (Pécs, Rákóczi u. 3.)
Éremgyûjtõ találkozót rendeznek.
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158
email: langerno100@gmail.com
Az összejövetel idõtartama alatt büfé várja a vendégeket.
A rendezvény helye megegyezik a
2010. augusztus 20-án megrendezésre került
MÉE 40-ik vándorgyûlésének helyszínével.
 
 
1. Hotel Pátria az Éremgyûjtõ találkozó helyszíne.
2. heti összejövetelünk új helyszíne ( Iparos vendéglõ)
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán