Régebbi híradók - 117. szám
  
117. híradó
2011. április 1.
XI. évf. / 4.
 
F I G Y E L E M ! ! !

ÉRTESÍTÉS SZERVEZETÜNK ÖSSZEJÖVETELI HELYÉNEK MEGVÁLTOZÁSÁRÓL.
Kattintson ide a bővebb tájékoztatásért!
 
   Az új 5000 Ft-os busó érme
   Száz éve alakult a Pécsi Sport Club
   Ami a 8. Melléklapból kimaradt…IV.*
        Rétfalvi Sándor: Pécsi Tudományegyetem érme 2.
   Turko István 1921-2011
   Hírek
   Fontos!!!
        Értesítés szervezetünk összejöveteli helyének megváltozásáról
     

   
Az új 5000 Ft-os busó érme
 
     
A Mohácson élõ horvátok (sokácok) ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követõ elsõ holdtölte határozza meg. A népszokás más népek hiedelemvilágában is fellelhetõ télbúcsúztató, tavaszköszöntõ, termékenységet varázsló ünnepekhez tartozik.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökûzés legendájával is magyarázzák, mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült õslakók megelégelve a rabigát, ijesztõ álarcokat öltve, maguk készítette zajkeltõ eszközökkel, az éj leple alatt csónakkal átkeltek a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról. Azonban sokkal valószínûbb, hogy a balkáni eredetû sokácok hozták magukkal ezt a szokást és Mohácson nyerte el mai alakját.
A busójárás, a magyarországi népszokások közül elsõként 2009-ben felkerült az UNESCO emberiség szellemi örökségét nyilvántartó reprezentatív világörökségi listájára.
A Magyar Nemzeti Bank 5000 forintos címletû ezüst emlékérmét bocsátott ki ez évben „Mohácsi Busójárás” megnevezéssel, a szellemi örökségi listára kerülés alkalmából.
2011. március 4-én a Mohácsi Kossuth Filmszínház adott otthont az emlékpénz hivatalos bemutatójának, az idei busójárás egyik programjaként. Szekó József, a város polgármestere köszöntötte a megjelent nagyszámú érdeklõdõt. Ezt követõen az MNB munkatársa, Horváthné Rudolf Teréz ismertette az idei évben kibocsátásra kerülõ emlékvereteket és a hivatalosan most megjelenõ busó érmét. Az érem tervezõje Gáti Gábor a felkérést követõ adatgyûjtésrõl, az éremképek kialakulásának útjáról beszélt.
 
 
A hátoldali éremkép mintájául szolgáló busó maszkot Baráth Gábor mohácsi maszkfaragó készítette, alkotását a bemutatón egy kedves gesztusként a pénzverõnek ajándékozta.
Az emlékérme elõlapján felsõ köriratban MAGYAR KÖZTÁRSASÁG szöveg olvasható. A középmezõ jobb oldalán egy busó, fején fûzfából faragott ijesztõ maszk. Ruházata: bocskor, fehér vászongatya, bundájával kifordított birkabõr, derékban kötéllel megkötve, melyre kolompokat erõsítettek. Bal oldalán tarisznya lóg, bal vállán hosszú fakürt, jobb kezében kereplõt tart. A háttérben további két busó látható. Az emlékérme bal alsó részén egymás alatti vízszintes sorokban az 5000 értékjelzés, a FORINT felirat, a 2011 verési évszám és a BP (Budapest) verdejel olvasható. (Az elõlapon látható „kürtös busó” alak maga a beöltözött maszkfaragó, Baráth Gábor. A róla készült eredeti fotó az örökségi listára történt jelölés dokumentációjának a része.)
Az emlékérme hátoldalán, alsó köriratban MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS felirat olvasható. A középmezõbe a már említett Baráth Gábor maszkfaragó alkotásának felhasználásával kosszarvas busó maszkot mintázott Gáti Gábor, akinek G. G. mesterjegye a maszk jobb oldala alatt látható.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstbõl készült, súlya 31,46 gramm, átmérõje 38,61 mm, széle recézett.
 
 
Az emlékérme bemutatón Szekó József polgármester elmondta, hogy a Sopronban már bevezetett helyi pénz, a KÉK FRANK utalvány mohácsi megfelelõjének a jövõbeni bevezetését is lehetségesnek tartja 1 BUSÓ névértékben.
   
Hágen
     
     
Száz éve alakult a Pécsi Sport Club
 
 

A Pécsi Sport Clubot 1911. márciusában, éppen száz esztendeje alapította néhány sportszeretõ pécsi. Elsõ titkára Rausch Jenõ drogista volt. Kezdetben csak labdarúgó és atlétikai szakosztályuk volt. A háború kitörése véget vetett a sportéletnek, a sportolókat rövidesen egyenruhába öltöztették és az egyesület mûködése 1918-ig szünetelt. 1918-ban kezdték újra szervezni szinte egyedül a pécsi sportot, jó labdarúgó csapatuk volt. 1919-ben egyesültek a Munkás Testedzõ Egylettel, Pécsi Munkás Sport Club (PMSC) néven és birkózó, torna és vívó szakosztályt is szerveztek. A megszállás alatt sikeresen szerepeltek labdarúgói, a Szerbiához csatolt Bácskában is eredményesen játszottak, de Németországba is eljutottak.
A város felszabadulása után rövidesen visszavették régi egyesületi nevüket a PSC-t és alapszabályt alkottak, amelyet néhány javítás után a belügyminiszter 1923-ban láttamozott. Fénykorát a harmincas évek közepéig élte, csaknem minden szakosztályuk mûködött. A várostól használatra sporttelep létesítésére kaptak lehetõséget. De a sportolók közül sokan fokozatosan más egyesületekbe mentek jobb lehetõségeket találva. Tény, hogy 1938-at adóssággal zárták. 1939-ben már tagdíjat sem szedtek. 1940-41-ben semmilyen szakosztályuk nem mûködött. A város felszólítására 1943. január 9-én rendkívüli közgyûlésen kimondták a feloszlatásukat, amelyet 1943. február 27-én a belügyminiszter jóváhagyott. Behajthatatlan adósságot hagytak maguk után, és a szerény sportfelszerelésüket átadták a Levente szervezetnek.
Az egyesület saját sportérmet készíttetett a Ludvig céggel, valószínû az 1930-as évek elején. A bevésések 1933-1938 közötti használatot igazolnak. Valamennyit bizonyára nem ismerjük.
Az érmek Ø = 30 és 35 mm méretben készültek. Bronz és ezüst fokozatról tudunk mindkét méretnél azonos sportágban is. Az egyesület színe a vörös fekete volt, tehát valószínû, hogy eredetileg ilyen szalagon viselték az érmeket. Elõkerültek kék-sárga háromszögû szalaggal is, de nem biztos, hogy korabeli a szalag elhelyezése.
Elõlapjuk azonos, három soros babérlevél koszorúban férfi jobb kéz kétszínû zászlót tart PSC felirattal, alatta a szöveg: PÉCSI / SPORT CLUB / 1911. A kéz mellett balra látható LUDVIG BP felirat Ludvig Ede budapesti éremüzemének jele. Az érmek hátoldalára különbözõ mûvészek sportágakra jellemzõ ábrái kerültek, de van üres is.

 

PSC zászlós elõlap

Nõi tenisz
 

Férfi tenisz

Férfi asztalitenisz
 

Férfi kardvívó

Labdarúgás
 

Sasos hátoldal
 
Sportágak érmei:
Nõi tenisz. Rövid, lobogó szoknyás hölgy hátra emelt ütõvel várja a derék magasságban közeledõ labdát. Balra mesterjegy GL, Göröntsér Greff Lajos monogramja.
Csak 30 mm-es méretben ismert bronz és ezüst változata. Bevésések: 1933 / B.V.P. II. 1933/ 1934 / B.N.E. III. 1934 / III.
Férfi tenisz. Férfi lépked, ütõjét hátul lefelé tartja. Mesterjegy V. TÉCSY., Vitéz Técsy Gyula jegye. Ismert mindkét méretben, ezüst és bronz kivitelben. Egy érmen 1935 /JFP. /III. bevésés található.
Férfi asztalitenisz. Az asztal mögött álló játékos várja a labdát, jobb kezében ütõvel. Az asztal lába mellett jobbról L betû mesterjegy. Feloldani nem sikerült. Csak 35 mm-es ismert, bronz és ezüst kivitelben
Férfi kardvívó. Balra lépõ férfi kardját lefelé tartja. Mesterjegy baloldalt az alapvonalon: V.T.L., Vitéz Técsy László jelzése. Ismert 30 mm-es bronz 1937 bevéséssel.
Labdarúgás. Az egész éremmezõt egy futball labda tölti ki, rajta egy olajág fekszik. 35 mm-es ezüst változata ismert. Mesterjegy felismerhetetlen. A PSC zászló alsó részén bevésve KER. IFI BAJNOK / 1933/34
A PSC zászlós elõlapnál egy általános használatra alkalmas hátoldalt is ismerünk, ahol egy üres címerpajzson a lába alatt olajágat tartó sas áll kiterjesztett szárnyakkal. Bevésések: Pécs Tõr IX. 1938 ill. Orsz. IV. oszt. 1938.
 
Raýman János
   
 
Ami a 8. Melléklapból kimaradt…IV.*
Rétfalvi Sándor: Pécsi Tudományegyetem érme 2.
     
     
A harmadik meghozta a negyediket! Alighogy megjelent a Pécsi Dénár márciusi számában az „Ami a 8. Melléklapból kimaradt…III.” c. írásunk, felhívásunkra jelentkezett Király Csaba és közölte, hogy www.aranypengo.hu címû honlapján látható az általunk is bemutatott „Pécsi Tudományegyetem érme”, amelyrõl most már tudhatjuk, hogy egyoldalas, nagysága pedig Ø 89 mm.** Továbbá található egy olyan Rétfalvi érem is a honlapon, amely sem a 8. Melléklap katalógusában, sem eddigi kiegészítõ cikkeinkben nem szerepelt és felirata, illetve külleme szerint „testvére” az elõzõ éremnek, ezért ezt „Pécsi Tudományegyetem érme 2”-nek neveztük el. Ez is egyoldalas, öntött bronz, nagysága Ø 79 mm. Az elõlap jobb oldalán hat sorban olvasható szöveg: PÉ/ CSI/ TUDO/ MÁNY/ EGYE/ TEM. Jobbra lent találjuk az RS mesterjegyet. Az éremképet egy díszes sisakot viselõ, jobb profilban ábrázolt „görögös” arcélu nõi portré alkotja, amelyrõl joggal feltételezhetjük, hogy Zeusz leányát, Pallasz Athénét idézi, aki – egyebek mellett – a tudás és a tudományok istennõje is. Sajnos a két „testvér” érem születésének idõpõntja továbbra sem ismeretes, mint ahogyan az sem, hogy milyen alkalomra, vagy célra készültek.
 
 
Így már negyven érem képezi Rétfalvi Sándor eddigi numizmatikai életmûvét, amely lehet, hogy még gyarapodni fog, hiszen újabb, általunk eddig nem ismert darabok felbukkanása, sõt új érmek születése továbbra is várható. Végezetül pedig Király Csabának köszönjük, hogy példamutató módon vette a fáradságot, és megosztotta velünk a fenti érmekre vonatkozó ismereteit!
Süle Tamás
 
*2010. május 31-én jelent meg a Pécsi Dénár 8. Melléklapjaként Rétfalvi Sándor érmeinek katalógusa.
** Késõbb Kvéder László tagtársunktól kaptunk levelet, mely szerint õ is felfedezte a fent idézett honlapot, rajta a két Rétfalvi éremmel. Véleménye szerint az elsõ érmen látható, általunk „marcona harcos”-nak titulált alak is Pallas Athéné, mert – idézem – „a legtöbb helyen sisakban, lándzsával és a Zeusztól kapott aigisz-szel (pajzzsal) ábrázolják.” Természetesen ez is lehetséges, bár - szerintünk - az éremképrõl nem állapítható meg, hogy azon férfi, vagy nõ látható-e. Azzal õ is egyetért, hogy a második érmen Pallasz Athénét ábrázolta a mûvész. Kvéder László véleményét és kiegészítését is köszönjük szépen!
     
   
 
Turko István 1921-2011
     
Régi gyûjtõbaráttól kell ismét búcsút venni. Kilencven éves korában elhunyt Turko István pécsi éremgyûjtõ.
 
     
1921. február 5-én született Selec nevû helységben, Lengyelországban. A háború alatt Németországban munkatáborba vitték, ahonnan megszökött és Magyarországra került.
Kezdetben orosz tolmácsként mûködött a szovjet hadseregnek, késõbb a MÉV Ércdúsító Üzeme építése és próbaüzeme idején.
Idegenvezetõként is dolgozott a Pécsi Székesegyháznál, ahol lengyel, orosz és német nyelven kalauzolta a vendégeket.
Érdeklõdése a numizmatika, régi kerámiák iránt hosszú életében sok örömet szerzett számára. A Magyar Numizmatikai Társulatnak 1963-1980-ig volt tagja. Részt vett az elsõ pécsi gyûjtõ klub, az Irinyi János Klub Zsolnay Szakkörének, majd az 1966-ban alakult Fegyveres Erõk Klubja Gyûjtõk Klubja mûködésében. Munkahelyemen ismerkedtünk meg és szorgalmazására léptem be a FEK gyûjtõk klubjába.
2011. február 7-én hunyt el Pécsett. Megõrizzük emlékét!
Raýman János
     
     
Hírek
     
     
A Pécsi Városszépítõ és Városvédõ Egyesület Helytörténeti Szakosztálya szervezésében 2011. február 22 - én a Civil Közösségek Háza elõadótermében Szent Borbála tisztelete és pécsi emlékei címmel Raýman János tartott elõadást. A terem zsúfolásig megtelt érdeklõdõkkel. Az elõadás elsõ részében megismerhettük Szent Borbála mártír történetét, a hitét megtörni akaró kegyetlenségeket és végül apja keze általi halálát, míg a második részében Szent Borbála iránti tiszteletet és védõszentnek való választását a bányászok körében. Az elõadás alatt szebbnél-szebb képeken vetítve láthattunk különbözõ Szent Borbála ábrázolásokat. (Szobrok, zászlók, könyv, plakett stb.) A harmadik részben került sor az olyan baranyai érmek ismertetésére, amelyek Szent Borbálával kapcsolatosak. 1993-tól a „Szent Borbála érem” a miniszteri kitüntetések egyike lett. Szent Borbálát nem csak a bányászok, hanem a tüzérek is védõszentjüknek választották. Végezetül befejezésképpen egy kis népi hagyományt ismertetett az elõadó, álljon itt szó szerint:
„A lányok Borbála napon cseresznye-, vagy orgonaágat törnek, vízbe helyezik, és ha kizöldül, hamarosan férjhez mennek. A zöld ág õsi szimbólum, az élet, valamint az ártatlanság, a szüzesség, a kegyelmi állapot jelképe. A búza, ha karácsonyra kicsírázik, jó termés lesz.”
   
Kvéder László
     
   
     
Értesítés szervezetünk összejöveteli helyének megváltozásáról
     
 
Értesítjük a kedves Gyûjtõtársakat, hogy a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ utódintézmény nélkül
2011. március 31-el megszûnt.
Ezért további összejöveteli helyünk minden vasárnap 9 órától 10 óra 30-ig, az Iparos Kisvendéglõ belsõ terme. Pécs, Rákóczi út 24-26.
Megközelíthetõ a Szabadság úti (Zsolnay szobor) buszmegálló felõl, illetve az Iparosház és a József Attila u. közti belsõ térben lévõ parkoló (térképünkön 1 számmal jelölve) felõl, ahol és a Rét utcában vasárnap díjmentesen lehet parkolni.
A kisvendéglõ a helyiségben ebédet szolgál fel, ezért az összejöveteli idõpontokat be kell tartanunk.

Pécs 2011. április hó 5-én
Vezetõség

 
 

Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán