Régebbi híradók - 115. szám
  
115. híradó
2011. február 1.
XI. évf. / 2.
 
     
   Ami a 8. Melléklapból kimaradt…II.*
        Rétfalvi Sándor: A zarándoktemplom érme
   Kiegészítés „Az Európai Áru- és Podgyászbiztosító Rt. részvénye”         c. cikkhez
   Helyesbítés az „Egy osztrák St. Eligius éremrõl” c. íráshoz
   Címerek a könyvtárban
   A Pécs-Vasasi Szent Borbála Emlékpark kerámia plakettje
   Az ÉKE 2010. évi érmérõl
   Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 65.
     



AEDIS
A zarándoktemplom modellje

 

   
Ami a 8. Melléklapból kimaradt…II.*
Rétfalvi Sándor: A zarándoktemplom érme
 
     
Még sokan emlékezünk rá, hogy 1991-ben kitört a szerb-horvát polgárháború, amelyben emberek tízezrei haltak meg értelmetlenül és emberek százezrei váltak hajléktalanná, menekültek el otthonukból, vagy tûntek el, köztük magyarok is. A háborúkat lezáró békérõl 1995 novemberében állapodtak meg az Ohio állambeli Daytonban. A harcoló feleket Szlobodan Milosevics jugoszláv, Alija Izetbegovics bosnyák és Franjo Tudjman horvát elnök képviselték. A tárgyalást hivatalosan Warren Christopher amerikai külügyminiszter vezette, de a gyakorlatban Richard Holbrooke irányította. (A közelmúltban elhunyt amerikai a világ egyik legbefolyásosabb diplomatája volt a 90-es években, és számunkra érdekesség, hogy felesége, Kati Marton magyar származású.)
Az elõzmények vázolása azért volt szükséges, mert az érem, amelyrõl alább most beszámolunk, áttételesen ugyan, de a lezajlott háború okán született meg. Az „AEDIS” (jelentése magyarul - egyebek mellett – templom) c. kiállítás katalógusában ezt írja Bachman Zoltán: „1995 szeptemberében Horvátországban jártam. Nagyon szeretem Horvátországot, sok szállal kötodöm kultúrájához, mûvészeihez. Ezért volt számomra döbbenetes a háború látványa. Zágrábtól Zadarig megszûnt az élet, kiégett romos házak mindenütt. Egyetlen jele az életnek egy szamárcsorda. A szamár Szent József kedvenc állata volt. Bibliai élményeket ébresztett a háború sújtotta táj. Ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a háború áldozatainak emlékét… mûvészi eszközökkel örökítsem meg. Hazajõve egy templom, egy katedrális terve bontakozott ki bennem. Ezt az élményt megosztottam Rétfalvi Sándor szobrászmûvésszel, Kistelegdi István építésszel és fiammal, aki szintén építész. Ebbõl született meg a horvátországi karsztban a sziklarengetegbe helyezett hal alaprajzú õskeresztény jegyû templom… A templom alapgondolatát Rétfalvi Sándor csodálatos plasztikai erejû keresztút kompozíciója adja meg. A katedrális terében 14 kápolnácskán hatalmas sodrú, ovális töviskoszorú helyezkedik el embernyi magasságban, melyen a 14 stáció szobrászati együttese található.” Sajnos a terv csak terv maradt, az elképzelt templom azóta sem épült fel.
A zarándoktemplom megálmodói – Bachman Zoltán és Bálint, Kistelegdi István építészek és Rétfalvi Sándor szobrászmûvész – a tervek parafrázisait, a templom modelljeit, a feltárt pécsi ókeresztény mauzóleum és korsós sírkamra fotóit, a 14 stáció bronz reliefjét, a keresztút kõbõl és bronzból készült szobrászati modelljét, két korpuszt stb., összesen 23 mûtárgyat 1996-ban Zágrábban, majd 1997-ben Budapesten kiállításon mutatták be. (Az ókeresztény emlékek azért váltak a kiállítás részévé, mert az alkotók gondolattársítása szerint „a történelem kegyetlen viharai minden hatalmat elsodorhatnak, a hit, az összetartozás tudata az egyetlen, amely megóvhatja a kis nemzeteket a pusztulástól.”)
     
     
A zarándoktemplom érme a kiállítás „szóróanyaga”-ként született meg, így a látogatók maradandó és szép emléket vihettek magukkal. A szabálytalan alakú, kb. 80x75 mm nagyságú, „pogácsa” szerûen vastag, öntött bronzérem elõlapján a zarándoktemplom modellje látható, alul ZAGREB 1996 felirattal. A hátlapon az éremmezõ bal szélén Rétfalvi havihegyi korpuszát idézõ kompozíciót találunk. Tõle jobbra, vízszintes sorokban: BACHMANN/ ZOLTÁN BÁLINT/ • / KISTELEGDI/ • / RÉTFALVI/ • / PÉCS 1996 szöveg olvasható, ami a templomterv alkotóira és a készítés helyére és idejére utal. A változó vastagságú, de mindenhol azért elég széles perem fényesre van polírozva, ezáltal a tenyérbe simuló érmet öröm kézbe venni. E sorok írója csak azt sajnálja, hogy annak idején egyik kiállításon sem volt szerencséje részt vehetni, így a „szóróanyagul” szolgáló érembõl nincs saját példánya. A bemutatott darab ez alkalommal is az alkotó „kincses” fiókjából került elõ.
     
     
   
Süle Tamás
 
*2010. május 31-én jelent meg a Pécsi Dénár 8. Melléklapjaként Rétfalvi Sándor érmeinek katalógusa.
     
     
Kiegészítés „Az Európai Áru- és Podgyászbiztosító Rt. részvénye” c. cikkhez
 
 

Érdeklõdéssel olvastam Íjjász István cikkét az Európai Utazási Biztosító részvényérõl. A pécsi illetõségû Cserkúti Engel Miksa által alapított biztosító 100 éves évfordulójára kiadtak egy emlékérmet. Az érem készítõjét sajnos nem sikerült megállapítanom. A világon elsõként Magyarországon alapítottak utazásra szakosított biztosítótársaságot 1907-ben, az Európai Áru és Podgyászbiztosító Rt-t. A társaságban késõbb többségi tulajdont szerzett az Assicurazioni Generali biztosító és így néhány év alatt kialakult az utasbiztosítás európai méretû hálózata. A részvények egy része késõbb a Münchener Rückversicherung, a világ legnagyobb viszontbiztosítójának a kezébe került. A világháború és az államosítás után közel négy évtizedig szünetelt a tevékenysége Magyarországon, csak az 1989-ben, a Generali megjelenésével indult be újra a hagyományos utasbiztosítások értékesítése.

     
     
1997. január 1-jén új fejezet kezdõdött a társaság életében, ekkor alakult meg az önálló Európai Utazási Biztosító Rt. A 100 éves évfordulóra készült érem: E: 100 ÉV UTASBIZTOSÍTÁS 100 YEARS TRAVEL INSURANCE. Vonalkörön belül szembejövõ gõzmozdony, alatta: 1907 – 2007. H: A VILÁGRASZÓLÓ BIZTOSÍTÁ(R)S / THE FIRST. Az éremmezõ közepén a társaság emblémája.
Kivitelezõ: Magyar Pénzverõ Zrt. Ø = 42.5 mm, vert, Ag 999 ‰.
Soós Ferenc
   
 
Helyesbítés az „Egy osztrák St. Eligius éremrõl” c. íráshoz
     
     
A Pécsi Dénár januári számában bemutatott osztrák Eligiusz éremrõl szóló írásban sajnálatos hiba csúszott. Helyesen: Szent Eligiusz 1350 évvel ezelõtt, 660. december 1-én hunyt el. (Nem fordítva, mint azt a korábbi cikkben írtuk.)
Idõközben az osztrák pénzverdétõl értesültünk arról, hogy az érem tervezõje Thomas Pesendorfer, és 1000 db-ot vertek belõle.
Schröder-Zákányi Péter
   
     
Címerek a könyvtárban
     
 
2011. január 12-én nyílt meg a pécsi Csorba Gyõzõ Megyei – Városi Könyvtár Várkonyi Nándor könyvtárában Kováts Ferenc grafikus „Címerek” címû kiállítása.
A megnyitó közönségét az intézet igazgatója, Kulmanné Sinkó Judit köszöntötte egy rövid heraldikai összefoglalóval.
A kiállítást Czeninger Tamás a Ciszter Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja nyitotta meg.
A folyosón elhelyezett tárlókban a mûvésztõl már ismert települési címerek és ezek felhasználásával készült zászlók, névjegyek, borítékok láthatóak. Két tablón az utóbbi idõkben készült 32 családi címert helyezték el, melyek ugyanolyan gondossággal, a heraldikai szabályok betartásával készültek, mint a települések címerei.
Három álló vitrin ad helyet a heraldika és genealógia témáját feldolgozó irodalomnak. Itt láthatók a címertannal foglalkozó alapmûvek magyar, német és angol nyelvû kiadásai, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Turul címû folyóirata, mely 1883- tól szolgálja a címer- és családtörténettan tudományát.
A kiállítási vitrinekben megtalálhatjuk a XXI. század technikáját, láthatjuk Nagy Iván Magyarország családai, czímerekkel és nemzékrendi táblákkal címû, 8 vaskos kötetet megtöltõ mûvét egyetlen CD lemezen.
A vitrinekben szerényen megbújó adathordozó lemezek olyan, ma már beszerezhetetlen alapmûvek teljes anyagát tartalmazzák, mint Johann Ambrosius Siebmacher (1561-1611) sok kiadást és bõvítést megért munkája, a „Wappenbuch”, melynek késõbbi köteteiben Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély Nagy Címerkönyve is megtalálható, több mint 12 000 címerrel.
Az érdekes és szép kiállítás február 5-ig tekinthetõ meg a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.
Hágen
 

Kováts Ferenc mesterjegyes címerének szerkesztése

     
     
A Pécs-Vasasi Szent Borbála Emlékpark kerámia plakettje
     
     
Európa csaknem minden országában, ahol bányászat folyik és folyt évszázadok óta, megünneplik december 4-én a bányászok védõszentjének, Szent Borbálának a napját. A Borbála kultusz olyan örökségünk, amely a bányászati hagyományokra alapozott hivatástudat egyik megnyilvánulása. Elterjedése és fennmaradása évszázadokon keresztül annak köszönhetõ, hogy a bányász hagyományok és szokások közösek egész Európában, hiszen közös a természettel vívott harc. Az a körülmény, hogy a bányászok munkájukat állandó életveszély közepette végzik, olyan összetartó erõnek bizonyult, amelynek még a nemzetek határai sem szabhattak korlátot.
Szent Borbáláról nemcsak régen, de napjainkban is aknákat, utcákat, épületeket, emlékérmeket, plaketteket neveznek el, templomok, kápolnák, múzeumok, egyesületek viselik nevét.
2008. december 7-én a Vasasi Szent Borbála Egyesület az egykori Wiesner akna udvarán Szent Borbála Emlékparkot avatott. Erre az alkalomra egy kerámia plakett készült.
   
     
Közepén Szent Borbála szembenézõ alakja látható. Fején a mártírok koronája és mögötte a szenteknek kijáró glória. Jobbjában áldozati kehellyel, baljában pálmaággal. Körirata BÁNYÁSZ EMLÉKPARK AVATÁS • Pécs-Vasas 2008. 12. 07.• Az érmet Ragács György, vasasi keramikus készítette 20 példányban. Egyoldalas, égetett agyag, máz nélkül. Mérete: Ø = 87 mm.
   
Szirtes Zoltán
   
     
Az ÉKE 2010. évi érmérõl
 
 
A MÉE Éremkedvelõk Egylete (ÉKE) 2010-ben egy nem megszokott érmet készíttetett tagjainak „Ülõ akt az ablakban” címmel.
A klasszikus érem kereteit feszegetõ kisplasztikai alkotást Nagy Lajos Imre Nyíregyházán élõ szobrász- és érmmûvész mintázta.
A 125 mm átmérõjû bronzlapból egy 70 x 70 mm méretû „ablakot” vágott ki a mûvész, melynek jobb alsó sarkában ül és a jobb oldalnak támaszkodik a fiatal nõi akt. A bal felsõ sarokban a mûvész mesterjegye olvasható.
A hátlapon a nõ dús haja, jobb oldala és a párkányon átvetett jobb lába látható.

 
 
A viaszveszejtéssel kivitelezett alkotás 40 példányban készült, melyet a perembeütés tanúsít.
 
Nagy Lajos Imre érmész, szobrász (Gulács, 1949. október 10.) 1982-ben kapta meg diplomáját. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola rajz tanszékének tanára, 1992-tõl a tanszék vezetõje. A Nyíregyháza – Sóstói Nemzetközi Éremmûvészeti Alkotótelepen 1985-tõl érmészettel is foglalkozik. Az éremkészítésben mesterének Tóth Sándor éremmûvészt tartja. Érmeinek nagy részét viaszveszejtéses technikával készíti.
 
Hágen
     
Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 65.
 
Kékes
A címkét vékony téglalap alakú vörösréz lemezbõl sajtolták 1970 körül. A keretbe foglalt kép szarvast ábrázol. Alul KÉKES felirat látható kiemelkedõ vaskos betûkkel.
M.: 40 mm, Sz.: 28 mm

     
Lillafüred
Modern, sárgaréz lemezbe foglalt színes fénykép a Palotaszállóról A téglalap csúcsait levágták. A palota körül erdõs hegyvonulat, elõtte a Hámori tó. A tó tükrére írták fehér mezõbe a »Lillafüred« feliratot. Keletkezése az 1960-as évekre tehetõ.
M.: 30 mm., Sz.: 39 mm.
     
Lillafüred
Köralakú, sárgaréz veret, a közelmúlt terméke. Ábrája a hegyek lábánál álló Palotaszálló épületegyüttese. Mellette fák, elõtte a tó vize látható. Felül ívesen LILLAFÜRED felirat olvasható. Ø= 36 mm

Lillafüred
Téglalap alakú sárgaréz lemez, amelynek az oldalai ívesek. Kettõs kerete vonalkázott díszítésû. A középen elhelyezett képen oldalt lombokkal keretezve a Palotaszálló látható. Elõtte gondozott park.. A külsõ kerete gyöngyökkel díszített. Gyártása az 1930-as évekre tehetõ.
M.: 19 mm., Sz.: 29 mm.
 
   
Páger János

Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán