|
|
|
 |
| Régebbi
híradók - 115. szám |
|
 |
 |
|
115.
híradó |
2011.
február 1. |
XI.
évf. / 2. |
|
|
|
|
|
| |
|
|
 Ami
a 8. Melléklapból kimaradt…II.*
Rétfalvi
Sándor: A zarándoktemplom érme |
| Kiegészítés
„Az Európai Áru- és Podgyászbiztosító
Rt. részvénye” c.
cikkhez |
|
Helyesbítés
az „Egy osztrák St. Eligius éremrõl”
c. íráshoz |
| Címerek
a könyvtárban |
| A
Pécs-Vasasi Szent Borbála Emlékpark kerámia
plakettje |
| Az
ÉKE 2010. évi érmérõl |
|
Magyarországi
botveretek, vagy botcímkék 65. |
| |
|
|
|
AEDIS
A
zarándoktemplom modellje
|
|
|
|
|
Ami
a 8. Melléklapból kimaradt…II.*
Rétfalvi Sándor: A zarándoktemplom
érme |
| |
| |
|
|
Még
sokan emlékezünk rá, hogy 1991-ben kitört
a szerb-horvát polgárháború, amelyben
emberek tízezrei haltak meg értelmetlenül
és emberek százezrei váltak hajléktalanná,
menekültek el otthonukból, vagy tûntek el,
köztük magyarok is. A háborúkat lezáró
békérõl 1995 novemberében állapodtak
meg az Ohio állambeli Daytonban. A harcoló feleket
Szlobodan Milosevics jugoszláv, Alija Izetbegovics
bosnyák és Franjo Tudjman horvát elnök
képviselték. A tárgyalást hivatalosan
Warren Christopher amerikai külügyminiszter vezette,
de a gyakorlatban Richard Holbrooke irányította.
(A közelmúltban elhunyt amerikai a világ
egyik legbefolyásosabb diplomatája volt a 90-es
években, és számunkra érdekesség,
hogy felesége, Kati Marton magyar származású.)
Az elõzmények vázolása azért
volt szükséges, mert az érem, amelyrõl
alább most beszámolunk, áttételesen
ugyan, de a lezajlott háború okán született
meg. Az „AEDIS” (jelentése magyarul - egyebek
mellett – templom) c. kiállítás
katalógusában ezt írja Bachman Zoltán:
„1995 szeptemberében Horvátországban
jártam. Nagyon szeretem Horvátországot,
sok szállal kötodöm kultúrájához,
mûvészeihez. Ezért volt számomra
döbbenetes a háború látványa.
Zágrábtól Zadarig megszûnt az élet,
kiégett romos házak mindenütt. Egyetlen
jele az életnek egy szamárcsorda. A szamár
Szent József kedvenc állata volt. Bibliai élményeket
ébresztett a háború sújtotta táj.
Ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a háború
áldozatainak emlékét… mûvészi
eszközökkel örökítsem meg. Hazajõve
egy templom, egy katedrális terve bontakozott ki bennem.
Ezt az élményt megosztottam Rétfalvi
Sándor szobrászmûvésszel, Kistelegdi
István építésszel és fiammal,
aki szintén építész. Ebbõl
született meg a horvátországi karsztban
a sziklarengetegbe helyezett hal alaprajzú õskeresztény
jegyû templom… A templom alapgondolatát
Rétfalvi Sándor csodálatos plasztikai
erejû keresztút kompozíciója adja
meg. A katedrális terében 14 kápolnácskán
hatalmas sodrú, ovális töviskoszorú
helyezkedik el embernyi magasságban, melyen a 14 stáció
szobrászati együttese található.”
Sajnos a terv csak terv maradt, az elképzelt templom
azóta sem épült fel.
A zarándoktemplom megálmodói –
Bachman Zoltán és Bálint, Kistelegdi
István építészek és Rétfalvi
Sándor szobrászmûvész – a
tervek parafrázisait, a templom modelljeit, a feltárt
pécsi ókeresztény mauzóleum és
korsós sírkamra fotóit, a 14 stáció
bronz reliefjét, a keresztút kõbõl
és bronzból készült szobrászati
modelljét, két korpuszt stb., összesen
23 mûtárgyat 1996-ban Zágrábban,
majd 1997-ben Budapesten kiállításon
mutatták be. (Az ókeresztény emlékek
azért váltak a kiállítás
részévé, mert az alkotók gondolattársítása
szerint „a történelem kegyetlen viharai
minden hatalmat elsodorhatnak, a hit, az összetartozás
tudata az egyetlen, amely megóvhatja a kis nemzeteket
a pusztulástól.”)
|
| |
|
|
|
| |
|
|
A
zarándoktemplom érme a kiállítás
„szóróanyaga”-ként született
meg, így a látogatók maradandó
és szép emléket vihettek magukkal. A
szabálytalan alakú, kb. 80x75 mm nagyságú,
„pogácsa” szerûen vastag, öntött
bronzérem elõlapján a zarándoktemplom
modellje látható, alul ZAGREB 1996 felirattal.
A hátlapon az éremmezõ bal szélén
Rétfalvi havihegyi korpuszát idézõ
kompozíciót találunk. Tõle jobbra,
vízszintes sorokban: BACHMANN/ ZOLTÁN BÁLINT/
• / KISTELEGDI/ • / RÉTFALVI/ • /
PÉCS 1996 szöveg olvasható, ami a templomterv
alkotóira és a készítés
helyére és idejére utal. A változó
vastagságú, de mindenhol azért elég
széles perem fényesre van polírozva,
ezáltal a tenyérbe simuló érmet
öröm kézbe venni. E sorok írója
csak azt sajnálja, hogy annak idején egyik kiállításon
sem volt szerencséje részt vehetni, így
a „szóróanyagul” szolgáló
érembõl nincs saját példánya.
A bemutatott darab ez alkalommal is az alkotó „kincses”
fiókjából került elõ. |
| |
|
|
|
| |
|
|
| |
|
Süle
Tamás |
| |
| *2010. május
31-én jelent meg a Pécsi Dénár 8.
Melléklapjaként Rétfalvi Sándor
érmeinek katalógusa. |
| |
|
|
|
| |
|
|
Kiegészítés
„Az Európai Áru- és Podgyászbiztosító
Rt. részvénye” c. cikkhez |
| |
| |
Érdeklõdéssel
olvastam Íjjász István cikkét
az Európai Utazási Biztosító
részvényérõl. A pécsi
illetõségû Cserkúti Engel Miksa
által alapított biztosító 100
éves évfordulójára kiadtak egy
emlékérmet. Az érem készítõjét
sajnos nem sikerült megállapítanom. A
világon elsõként Magyarországon
alapítottak utazásra szakosított biztosítótársaságot
1907-ben, az Európai Áru és Podgyászbiztosító
Rt-t. A társaságban késõbb többségi
tulajdont szerzett az Assicurazioni Generali biztosító
és így néhány év alatt
kialakult az utasbiztosítás európai
méretû hálózata. A részvények
egy része késõbb a Münchener Rückversicherung,
a világ legnagyobb viszontbiztosítójának
a kezébe került. A világháború
és az államosítás után
közel négy évtizedig szünetelt a
tevékenysége Magyarországon, csak az
1989-ben, a Generali megjelenésével indult
be újra a hagyományos utasbiztosítások
értékesítése.
|
| |
|
|
|
| |
|
|
1997.
január 1-jén új fejezet kezdõdött
a társaság életében, ekkor alakult
meg az önálló Európai Utazási
Biztosító Rt. A 100 éves évfordulóra
készült érem: E: 100 ÉV UTASBIZTOSÍTÁS
100 YEARS TRAVEL INSURANCE. Vonalkörön belül
szembejövõ gõzmozdony, alatta: 1907 –
2007. H: A VILÁGRASZÓLÓ BIZTOSÍTÁ(R)S
/ THE FIRST. Az éremmezõ közepén
a társaság emblémája.
Kivitelezõ: Magyar Pénzverõ Zrt. Ø
= 42.5 mm, vert, Ag 999 ‰.
|
Soós
Ferenc |
|
|
|
|
|
|
Helyesbítés
az „Egy osztrák St. Eligius éremrõl”
c. íráshoz
|
| |
|
|
| |
|
|
A
Pécsi Dénár januári számában
bemutatott osztrák Eligiusz éremrõl szóló
írásban sajnálatos hiba csúszott.
Helyesen: Szent Eligiusz 1350 évvel ezelõtt,
660. december 1-én hunyt el. (Nem fordítva,
mint azt a korábbi cikkben írtuk.)
Idõközben az osztrák pénzverdétõl
értesültünk arról, hogy az érem
tervezõje Thomas Pesendorfer, és 1000 db-ot
vertek belõle.
|
Schröder-Zákányi
Péter |
|
|
|
|
| |
|
|
Címerek
a könyvtárban |
| |
|
|
| |
2011.
január 12-én nyílt meg a pécsi
Csorba Gyõzõ Megyei – Városi Könyvtár
Várkonyi Nándor könyvtárában
Kováts Ferenc grafikus „Címerek”
címû kiállítása.
A megnyitó közönségét az intézet
igazgatója, Kulmanné Sinkó Judit köszöntötte
egy rövid heraldikai összefoglalóval.
A kiállítást Czeninger Tamás a
Ciszter Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanára,
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
tagja nyitotta meg.
A folyosón elhelyezett tárlókban a mûvésztõl
már ismert települési címerek és
ezek felhasználásával készült
zászlók, névjegyek, borítékok
láthatóak. Két tablón az utóbbi
idõkben készült 32 családi címert
helyezték el, melyek ugyanolyan gondossággal,
a heraldikai szabályok betartásával készültek,
mint a települések címerei.
Három álló vitrin ad helyet a heraldika
és genealógia témáját feldolgozó
irodalomnak. Itt láthatók a címertannal
foglalkozó alapmûvek magyar, német és
angol nyelvû kiadásai, valamint a Magyar Heraldikai
és Genealógiai Társaság Turul
címû folyóirata, mely 1883- tól
szolgálja a címer- és családtörténettan
tudományát.
A kiállítási vitrinekben megtalálhatjuk
a XXI. század technikáját, láthatjuk
Nagy Iván Magyarország családai, czímerekkel
és nemzékrendi táblákkal címû,
8 vaskos kötetet megtöltõ mûvét
egyetlen CD lemezen.
A vitrinekben szerényen megbújó adathordozó
lemezek olyan, ma már beszerezhetetlen alapmûvek
teljes anyagát tartalmazzák, mint Johann Ambrosius
Siebmacher (1561-1611) sok kiadást és bõvítést
megért munkája, a „Wappenbuch”,
melynek késõbbi köteteiben Magyarország,
Horvát-Szlavónia és Erdély Nagy
Címerkönyve is megtalálható, több
mint 12 000 címerrel.
Az érdekes és szép kiállítás
február 5-ig tekinthetõ meg a könyvtár
nyitvatartási ideje alatt.
|
Hágen |
| |
Kováts
Ferenc mesterjegyes címerének szerkesztése
|
| |
|
|
|
| |
|
|
A
Pécs-Vasasi Szent Borbála Emlékpark kerámia
plakettje |
| |
|
|
| |
|
|
Európa
csaknem minden országában, ahol bányászat
folyik és folyt évszázadok óta,
megünneplik december 4-én a bányászok
védõszentjének, Szent Borbálának
a napját. A Borbála kultusz olyan örökségünk,
amely a bányászati hagyományokra alapozott
hivatástudat egyik megnyilvánulása. Elterjedése
és fennmaradása évszázadokon keresztül
annak köszönhetõ, hogy a bányász
hagyományok és szokások közösek
egész Európában, hiszen közös
a természettel vívott harc. Az a körülmény,
hogy a bányászok munkájukat állandó
életveszély közepette végzik, olyan
összetartó erõnek bizonyult, amelynek még
a nemzetek határai sem szabhattak korlátot.
Szent Borbáláról nemcsak régen,
de napjainkban is aknákat, utcákat, épületeket,
emlékérmeket, plaketteket neveznek el, templomok,
kápolnák, múzeumok, egyesületek
viselik nevét.
2008. december 7-én a Vasasi Szent Borbála Egyesület
az egykori Wiesner akna udvarán Szent Borbála
Emlékparkot avatott. Erre az alkalomra egy kerámia
plakett készült.
|
| |
|
|
|
| |
|
|
Közepén
Szent Borbála szembenézõ alakja látható.
Fején a mártírok koronája és
mögötte a szenteknek kijáró glória.
Jobbjában áldozati kehellyel, baljában
pálmaággal. Körirata BÁNYÁSZ
EMLÉKPARK AVATÁS • Pécs-Vasas 2008.
12. 07.• Az érmet Ragács György,
vasasi keramikus készítette 20 példányban.
Egyoldalas, égetett agyag, máz nélkül.
Mérete: Ø = 87 mm. |
| |
|
Szirtes
Zoltán |
|
|
|
|
| |
|
|
Az
ÉKE 2010. évi érmérõl |
| |
| |
A
MÉE Éremkedvelõk Egylete (ÉKE)
2010-ben egy nem megszokott érmet készíttetett
tagjainak „Ülõ akt az ablakban” címmel.
A klasszikus érem kereteit feszegetõ kisplasztikai
alkotást Nagy Lajos Imre Nyíregyházán
élõ szobrász- és érmmûvész
mintázta.
A 125 mm átmérõjû bronzlapból
egy 70 x 70 mm méretû „ablakot” vágott
ki a mûvész, melynek jobb alsó sarkában
ül és a jobb oldalnak támaszkodik a fiatal
nõi akt. A bal felsõ sarokban a mûvész
mesterjegye olvasható.
A hátlapon a nõ dús haja, jobb oldala
és a párkányon átvetett jobb lába
látható.
|
| |
|
| |
A
viaszveszejtéssel kivitelezett alkotás 40 példányban
készült, melyet a perembeütés tanúsít.
|
| |
Nagy
Lajos Imre érmész, szobrász
(Gulács, 1949. október 10.) 1982-ben
kapta meg diplomáját. A nyíregyházi
Bessenyei György Tanárképzõ
Fõiskola rajz tanszékének tanára,
1992-tõl a tanszék vezetõje.
A Nyíregyháza – Sóstói
Nemzetközi Éremmûvészeti
Alkotótelepen 1985-tõl érmészettel
is foglalkozik. Az éremkészítésben
mesterének Tóth Sándor éremmûvészt
tartja. Érmeinek nagy részét
viaszveszejtéses technikával készíti. |
|
|
| |
Hágen |
|
|
| |
|
|
Magyarországi
botveretek, vagy botcímkék 65. |
| |
|
|
Kékes
A címkét vékony téglalap alakú
vörösréz lemezbõl sajtolták
1970 körül. A keretbe foglalt kép szarvast
ábrázol. Alul KÉKES felirat látható
kiemelkedõ vaskos betûkkel.
M.: 40 mm, Sz.: 28 mm
|
|
| |
|
|
|
Lillafüred
Modern, sárgaréz lemezbe foglalt színes
fénykép a Palotaszállóról
A téglalap csúcsait levágták.
A palota körül erdõs hegyvonulat, elõtte
a Hámori tó. A tó tükrére
írták fehér mezõbe a »Lillafüred«
feliratot. Keletkezése az 1960-as évekre tehetõ.
M.: 30 mm., Sz.: 39 mm.
|
| |
|
|
Lillafüred
Köralakú, sárgaréz veret, a közelmúlt
terméke. Ábrája a hegyek lábánál
álló Palotaszálló épületegyüttese.
Mellette fák, elõtte a tó vize látható.
Felül ívesen LILLAFÜRED felirat olvasható.
Ø= 36 mm
|
|
|
Lillafüred
Téglalap alakú sárgaréz lemez,
amelynek az oldalai ívesek. Kettõs kerete vonalkázott
díszítésû. A középen
elhelyezett képen oldalt lombokkal keretezve a Palotaszálló
látható. Elõtte gondozott park.. A külsõ
kerete gyöngyökkel díszített. Gyártása
az 1930-as évekre tehetõ.
M.: 19 mm., Sz.: 29 mm.
|
| |
| |
|
Páger
János |
|
|
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
|
|
|
