Régebbi híradók - 114. szám
  
114. híradó
2011. január 1.
XI. évf. / 1.
 
     
   Egyetemtörténeti kiállítás
   A pécsi Bányász-Kohász-Erdész Találkozó jelvénye
   Numizmatika a Pécs Lexikonban
   Egy osztrák St. Eligius éremrõl
   Az Európai Áru- és Podgyászbiztosító Részvénytársaság         részvénye
   Könyvismertetés az új Szent Borbála könyvrõl
   A pécsi Községi Polgári Leányiskola jelvénye
     



BUÉK !

Egyetemtörténeti kiállítás
 
     
A pécsi könyvtárak összevonása után a volt Egyetemi Könyvtár Szepesy Ignác utcai épületében a Történeti Gyûjtemény, lényegében a Klimo Könyvtár maradt és ide települt az Egyetemi Levéltár. A Könyvtár régi épületének földszintjén Egyetemtörténeti Kiállítást nyitottak meg 2010. november 14-én. A kiállítás anyagát a Király utcai Vasváry-házban megszüntetett Egyetemtörténeti Kiállítás szolgáltatta. Igaz, ez a kiállítás már szakított a gyûjtemények bemutatásával. Inkább ízelítõt ad a tárgyi emlékekbõl és ezt igyekszik a megfelelõ történeti korok hangulatát idézõ környezetben elhelyezni. Az elsõ terem a középkori pécsi egyetemet idézi, a második egy reneszánsz tudós dolgozószobája, a harmadikban a pécsi felsõoktatásból felvillantott emlékek találhatók, a negyedikben a Pécsi Tudományegyetem története zsúfolódik 1950-tõl napjainkig, az utolsó egy rektori szoba, filmekkel, hangdokumentumokkal, neves pécsi professzorok bútoraival berendezve. A baranyai éremgyûjtõk kis csoportjának november 25-én Pohánka Éva osztályvezetõ mutatta be a kiállítást. Mivel a legtöbb eredeti tárgy érem a kiállított tárgyak között, érthetõ módón ez érdekelte legjobban a megjelenteket.
Raýman János
     
     
     
     
A pécsi Bányász-Kohász-Erdész Találkozó jelvénye
 
 

Az 1892-ben Selmecbányán megalakult Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) azóta is, rendszeresen megrendezi a Bányász-Kohász-Erdész Találkozókat.
2010. május 27-30. között a 13. Európai Bányász-Kohász Találkozó és a 8. Magyar Bányász-Kohász-Erdész Találkozó került megrendezésre Pécsett, az Európa Kulturális Fõvárosa hivatalos programjaként. A négy napos rendezvény közel 2000 résztvevõje Magyarországon kívül Ausztria, Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország, Bosznia, Románia, Ukrajna és Szlovákia küldötteibõl tevõdött össze.
Pécs városa ilyen pompás bányász díszünnepséget (díszfelvonulás színes egyenruhákban, zászlók és zenekarok kíséretében, zenei koncertek, nemzetközi ásványkiállítás és börze, borkóstolás, emlékmise a bányászok és kohászok emlékére, emlékmû koszorúzás, emlékkõ elhelyezés stb.) akkor sem ért meg, amikor a szakma még meghatározó volt a város életében.
Az OMBKE minden találkozóra bocsátott ki alkalmi jelvényt, a Telkibányán megtartott elsõt kivéve. Volt jelvény tehát 2000-ben Tapolcán, majd 2001-ben Tatabányán, 2002-ben Sopronban, 2004-ben Miskolcon, 2006-ban Egerben, 2008-ban Székesfehérváron és most, a 2010-ben Pécsett megrendezésre került összejövetelen.

     
     
A jelvények mindenben megegyeznek egymással, különbség a jelvényen szereplõ városnévben és az évszámban van. (Lásd a Miskolci találkozó jelvényét 2004-bõl). A pécsi rendezvény jelvénye még kiegészült az EU jelképpel, a 12 aranysárga ötágú csillaggal.
A pécsi találkozó alkalmi jelvénye kék alapra helyezve középen az erdészek zöld tölgylevelekbõl álló ötágú csillaga, amelyre fekete öntõüstöt helyeztek fehér bányászjelvénnyel, utalva a selmeci és soproni közös hagyományra. Alatta piros-fehér-zöld szalagon PÉCS 2010 felirat van elhelyezve. A jelvényt 12 aranysárga ötágú csillag fogja közre. Körirata fehér: 13. EUROPÄISCHER KNAPPEN- UND HÜTTENTAG.
A sajtó számára használatos jelvény körirata fekete, és a szalagon kiírták a találkozó teljes idõtartamát is: PÉCS, 27-30. MAI. 2010.
A jelvények mérete: Ø = 43 mm.
Szirtes Zoltán
   
 
Numizmatika a Pécs Lexikonban
     
     
Végre, sokunk örömére 2010. december 10-én megjelent a PÉCS LEXIKON, amely a kétezer éves város történetén túl az élet minden területének tudnivalóit tárja az olvasó elé. Így a kereskedelem, az ipar, az oktatás, a közmûvelõdés, a közigazgatás, a mûvészetek, az építészet, a tudomány, a vendéglátás, a természeti környezet, a sport pécsi vonatkozásai, és még sok minden más is megtalálható a két kötet 1050 oldalán olvasható 4700 szócikkben, amit 131 szerzõ írt. 2600 fekete-fehér, illetve színes ábra szemlélteti a leírtakat. Romváry Ferenc, a lexikon fõszerkesztõje és szerkesztõtársai óriási munkát végeztek, aminek köszönhetõen végül megszülethetett ez a városlexikon, amely minden túlzás nélkül az EKF év egyik kiemelkedõ és maradandó produktumának minõsíthetõ!
 
 
Bárhol is lapoz bele az ember a kötetekbe, mindenhol sok érdekes információt talál, így aztán akár órákig olvasgathat az, aki meghatározott cél nélkül üti fel a lexikont. De minket most célzottan az érdekel, hogy a numizmatikához kapcsolható témák milyen arányban találhatók a szócikkek között. Módszeresen, de a teljesség igénye nélkül végignézve az oldalakat örömmel mondhatjuk, hogy gyakran találunk éremmûvészeti és éremtani írásokat, utalásokat, ábrákat. Így természetesen a város jelentõsebb szobrász és éremmûvészei, mint pl. Palotás József, Rétfalvi Sándor, Soltra Elemér, Török János, Trischler Ferenc életrajza és mûvei szerepelnek a szócikkekben, éppúgy, mint az alkotásoknak testet adó néhai Balogh Imre bronzöntõ mester is. De emlékezhetünk Vándor Bélára is, aki szép jelvényeket (pl. a Pécsi Dalárdáét) és érmeket alkotott. Az ismert régi éremgyûjtõk közül Klimo György püspököt és Wiesner Rajmár bányamérnököt említjük, de a maiak közül is helyet kaptak néhányan. Érmeket bemutató képek szép számmal akadnak, így pl. láthatjuk a régmúltból a szerecsenfejes dénárt, az Országos Dalárünnepély emlékérmét 1886-ból, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Pécsett tartott közgyûlési érmét 1898-ból, vagy a közelebbi múltból az elsõ Országos Kisplasztikai Biennále medálját 1967-bõl, a Pécsi Ipari Vásár eozin korongját 1973-ból. Raýman János alkotása, az „Uránbányászat emlékérme” eredetileg az urándúsítás 30 éves évfordulójára készült.
A személyi érmek közül említhetjük a Kerpel-Fronius Ödön, a Szentágothai János, a Schmidt Lajos és a Grastyán Endre orvosprofesszorokat ábrázoló alkotásokat, vagy a Jendrassik Loránd Jutalomérem képét. De pénzek, szükségpénzek, jelvények, részvények, pecsétek és címerek, sõt „kincsleletek” is találhatók a két kötetben. Elismerésnek tekinthetjük, hogy az immáron tizedik évfolyamát is betöltött Pécsi Dénár-t külön szócikkre érdemesítették a szerkesztõk! A hozzá tartozó ábrán a 83. szám címlapja látható, melyet a francia emlékmû plakettje díszít. Végül megemlítjük, hogy a Pécsi Dénár korábbi szerzõi közül szócikk íróként részt vett a lexikon megalkotásában B. Horváth Csilla, Gál Éva, Márfi Attila, Pohánka Éva, Raýman János, Rozs András, Vargha Dezsõ és e sorok írója.
Süle Tamás
   
     
Egy osztrák St. Eligius éremrõl
     
 
Egy érdekes Szent Eligiusz érem kiadásáról kaptam hírt Karl Josef Sommertõl, a pécsi Szent Eligiusz Társaság esseni tagjától. (Mint tudjuk, Essen is 2010-ben nyerte el Európa Kultúrális Fõvárosa kitüntetõ címet.) Üdvözlõ sorai mellett beszámolt arról is, hogy a „Münze Österreich“ egy új, ovális bronz érmet adott ki Szent Eligiusz jubileumi emlékéve alkalmából. Ugyanis Szent Eligiusz a numizmatkusok védõszentje 660 évvel ezelõtt, 1350. december 1-én hunyt el.
A medál elõlapján ST. ELIGIUS név olvasható. Középen püspöki ornátusban az ötvös és pénzverõ püspök, St. Eligius alakját látjuk, amint éppen érmet ver. A hátoldalán az ún. Eligius kereszt van elhelyezve, a horgony és a kereszt különleges változata. Ez a különleges jel a legtöbb, általa készített meroving pénzérmén is megtalálható. Körirata PATRONUS MONETAE. Az érmet az “Austrian Mint” bocsátotta ki fényezett és patinázott változatban.
Mérete: 31x38 mm.
Schröder-Zákányi Péter
 
 
     
     
Az Európai Áru- és Podgyászbiztosító Részvénytársaság részvénye
     
     
Miért mutatom be a Pécsi Dénárban ezt a részvényemet? Mert...
Elõdjét az Európai Utipodgyász Biztosító Rt-t a pécsi Cserkuti Engel Miksa alapította. A krónika szerint e jeles pécsi polgár 1905-ben Svájcban, a luzerni pályaudvaron felfigyelt arra, hogy milyen könnyen lángra lobbanhat a peronon álló bõrönd egy gõzmozdony szikrájától. Megtudta, hogy a vasúttársaság csak jelképes kártérítést fizetne. Ez volt a „szikra” az Õ fejében, hogy egy olyan részvénytársaságot hozzon létre, amely az utazók poggyászára és baleseti kárára vállal fedezetet.
Az alapító közgyûlés 1907. május 9-én Budapesten volt, Cserkuti Engel Miksa Úr magánzó Váczi körút 24 szám alatti lakásán. Az Európai Utipodgyász Biztosító Rt a világon a legelsõ erre szakosodott intézmény volt. Alaptõkéje 300 000 korona, melynek fedezete 1500, egyenként 200 korona névértékû részvény volt.
Sikerét jelzi, hogy1924-ben már 18 nemzeti Európai Áru- és Podgyászbiztosító Rt mûködött, melyeket egy közös üzemszerzõdés kapcsolt össze. A magyar részvénytársaságot 1954-ben államosították és csak 1989-ben indult újra.
   
     
A bemutatott részvény a Pengõ bevezetését követõen került kibocsátásra Budapesten és a Glóbusz nyomdában készült. A háttér grafika mohazöld színû, a feliratok és bélyegzõ feketék. A baloldali hullámos vágás a részvénykönyvvel való azonosítást, hitelesítést szolgálja.
Ugye mennyi érdekességet tartogat egy papírdarab!
Legyünk büszkék a pécsi polgárra, Cserkuti Engel Miksára!
Forrás: EUB Hírmondó 2007/1 száma, az Európai Utazási Biztosító Rt kiadványa.
   
Ijjász István
   
     
Könyvismertetés az új Szent Borbála könyvrõl
 
 
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kõolaj,- Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya egy hagyományõrzõ könyvsorozatot indított. A közelmúltban megjelent legújabb kötetük: Szent Borbála, a bányászok és kohászok védõszentje. Szerkesztette Dallos Ferencné, a Montan-Press kiadása, Budapest. 2010. 120 oldal.
 
 
A pécsi bányászok Szent Borbála tiszteletét még cseh, morva és német szülõföldjükrõl hozták magukkal, csak az állam politikai beavatkozásakor szûnt meg. De nem tûnt el nyomtalanul, mert amint lehetõség nyílott rá, feltámadt.
Több helyen, nálunk Vasason alakult Szent Borbála Egyesület. Pécsett 2006-ban avatták a Budai vámnál Trischler Ferenc Szent Borbála szobrát. De ne feledjük, hogy a bányászok kívánságára 1993-ban Szent Borbála érem elnevezéssel miniszteri kitüntetést alapítottak.
A könyvben, a szinte katalógusszerûen felsorakoztatott nagyszámú Borbála emléket: képet, szobrot, zászlót, címert, korsót, érmet stb. helységenként is visszakereshetjük. Pécs és Baranya tekintélyes helyet kapott ebben a felsorolásban.
Számunkra az érmek a legfontosabbak. A baranyai kiadványok közül szerepel a DGT 1891-es öntöttvas Borbála érme, a pécsieket is érintõ Szent Borbála állami kitüntetés és a komlói szénbánya bezárásakor készült Borbála érem. A baranyaiak mellett még négy más helységbõl találunk érmet. A szegedi Szent Borbála szobor avatási érme, egy tatabányai érem, a Csepeli Precíziós Öntöde érme és az ajkai Szent Borbála szobor alapítására készült érem. De van a könyvben még két érem, amelyet a tüzérek készíttettek, mivel Szent Borbála a tüzéreknek is védõ patrónusa volt.
Az érdeklõdõk számára gazdag irodalomjegyzék áll rendelkezésre. A könyv használatát jól szolgálja a rendszerezése és címadásai.
Képei jó minõségûek, talán azt lehet csak kifogásolni, hogy kisméretûek. De ekkora képanyag elhelyezésére aligha volt más lehetõség. Viszont valamennyi oldal szélén, a 2,5 cm széles zöld szegély talán nem túl szerencsés, fehér szegéllyel is jól mutatna a sok színes kép, vagy talán hasznosabban is kitölthetõ lett volna. Aligha okoz olyan esztétikai élményt, hogy ezért sajnálni kellene.
Jó szívvel ajánlom az éremgyûjtõkön kívül a bányászattörténettel foglalkozóknak, a mûvészettörténet iránt érdeklõdõknek és mindenkinek, aki szívesen vesz a kezébe egy szép könyvet.
Raýman János
     
A pécsi Községi Polgári Leányiskola jelvénye
 
A 19. század végén a város létszámának növekedése miatt, az ifjú nemzedék nevelésére és oktatására újabb iskolákra volt szükség.
Ezért a város vezetõi 1881-ben új iskola létesítését határozták el. Megszervezésére a belvárosi népiskola akkori igazgatója kapott megbízást, ma úgy mondanánk, másodállásban. A kezdeti nehézségeket a gyakori költözés és vezetõváltás csak növelte. De Reberics Imre, 1891-ben kinevezett igazgató idejében már kialakult az új iskola. Végleges otthonra az 1896-ban elkészült Mária u. 4. sz. alatti épületben lelt. 1950-tõl ez az iskola lett a Jannus Pannonius gimnázium, a Pius gimnázium jogutódja.
Az iskolának jelvényt is készíttettek, mely tulipán alakú, 34x34 mm zománcozott, kazettás réz jelvény. A két szélsõ szirom világoskék, a középsõ sárga. A bal sziromból a jobboldaliba egy fehér szalagsáv ível át KÖZS. POLG. LEÁNYISK. felirattal. A sárga szirom csúcsában egy P betû van elhelyezve. Jelentése nyilván Pécs. A hátoldalon vízszintesen elhelyezett biztosítótû van és a készítõ beütött jelzése: BERÁN N. BPEST DÖBRENTEI U. 2.
Gergely Tibor
 
 

Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán