Régebbi híradók - 106. szám
     
106. híradó
2010. május 1.
X. évf. / 5.
     
     
   A Zrínyi Miklós Reáliskolai Nevelõintézet egy újabb sportérme
   SzÕR érem
   Jegyzetbon 3.
   Könyvismertetés
   Az elsõ botveret kiállítás
   Könyvismertetés. Könyv a német infláció szükségpénzeirõl
   A Vándorgyûlés újabb támogatói
   Éremgyûjtõ találkozó 2010. május 2-án Pécsett
     



Zrínyi Miklós

     
A Zrínyi Miklós Reáliskolai Nevelõintézet egy újabb sportérme
     
A Pécsi dénár 87-88. számaiban Hágen József ismertette a Zrínyi Miklósról elnevezett pécsi katonai iskola történetét és sportérmeit. A tanintézet neve többször változott, de a II. Világháború végéig mindenkor fontos szerepet játszott a magyar katonai képzésben és a város életében.
A trianoni béke katonai rendelkezései szabályozták a tisztképzést is. Csak egyetlen katonai tisztképzõ intézmény, a Ludovika Akadémia mûködését engedélyezték, tiszti elõképzõkét, altisztképzõkét nem. A fenti okok miatt a magyar állam úgy építette ki katonai képzési rendszerét, hogy rejtve mûködõ tanintézeteket is létrehozott. Az 1921. XLIV. törvény alapján Pécsett a Zrínyi Miklós M. Kir. Reáliskolai Nevelõintézet jött létre.
1937-ben a rejtés idõszaka véget ért, s így a reáliskolai nevelõintézetek neve is megváltozhatott. A honvéd szó beiktatásával az intézet új neve katonai jellegét is kifejezte:: M. Kir. Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelõintézet Pécs. Egy évvel késõbb a pécsi intézet fõreáliskolaként mûködött tovább.
A középszintû katonai képzésben Magyarországon 1941-tõl az Osztrák-Magyar Monarchia korából újra felélesztett hadapródiskolák játszották a fõszerepet. Hat ilyen iskola jött létre, köztük a M. Kir. Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola, Pécs.
A fent hivatkozott cikk az iskola három korszakából mutat be egy-egy szép sportérmet. A 87. számban közölt érem 1941 után készült, alkotója vitéz dr. Molnár Gyula (1882-1963) szobrászmûvész, ny. ezredes, aki 1904 és 1906 között a Képzõmûvészeti Fõiskolán Stróbl Alajos és Radnai Béla tanítványa, 1906-tól 1931-ig a Ludovika Aka-démia tanára volt. II. Rákóczi Ferencet ábrázoló nagyméretû mellszobra Sopronban az egykori katonai fõreáliskola elõtt áll. Ugyancsak õ készítette Siklódy Lõrinccel közösen a Soproni 18-as honvédek emlékmûvét. Több, katonai témájú plakettje is ismert.
A „nevelõintézeti” korszakból egy további sportérem-típust szeretnék bemutatni, amelynek körirata és mérete is eltér a cikkben közöltekétõl. Körirata: ZRINYI MIKLÓS M. KIR. REÁLISKOLAI NEVELÕINTÉZET / PÉCSETT. A PALESCH szignó jobbra lent minden bizonnyal az 1883-ban Zomborban született Pálesch Pál festõmûvészt jelöli, aki tanulmányait Bécsben végezte, majd Cinkotán, Budapesten és Pécsett tevékenykedett, és aki a Spirituális Mûvészek Szövetségének ügyvezetõ bizottsági és kiállító tagja volt, továbbá 1927-ben mûterem kiállítása volt Budapesten.
Az érem egyoldalas, vert, átmérõje 40 mm. Anyaga ezüst, vagy vörösréz; fülezett és fül nélküli kivitelben is ismert. A címlapon bemutatott, fémjelzett ezüst példányt a hátlapon lévõ vésés tanúsága szerint 1929. június 5-én az Intézetek Közötti Sportverseny versenybíróságának adományozták.

 
Török Pál
     
     
SzÕR érem
     

Életemben háromszor „vetemedtem” arra, hogy érmet mintázzak. Miután ilyesfajta tehetségem, adottságom ugyancsak szerénynek mondható, ezért csupán az szolgálhat mentségemre, hogy a jó szándék vezetett és mindhárom medált a magam, illetve reményeim szerint a mások örömére készítettem.
A SzÕR érem a sorban a harmadik, vagyis ez ideig az utolsó alkotásom. Elkészítésére az inspirált, hogy közeledett hajdani gimnáziumi osztálytársam és barátom 50. születésnapja, amire - úgy gondoltam - illendõ lenne emlékezetes és maradandó ajándékkal meglepnem. Nekiláttam hát a jubileumi érem megalkotásának. A kompozíció tervezésében fontos szempont volt, hogy csak olyan elemek szerepeljenek benne, amelyek számomra kivitelezhetõek. (Más szóval, amiket képes leszek az elõre kiöntött gipszkorongon negatívba vésni.)
Ha az ábrán látható éremkép alkotóelemeit sorra vesszük, akkor azok jelentése, „szimbolikája” a következõ: az 50 természetesen az aktuális életkort jelzi. A kissé lejjebb látható „öttorony” Pécset, míg a mellette lévõ templom (bazilika) Esztergomot jelképezi, mégpedig azért, mert utóbbi városban jártunk középiskolába, míg az egyetem elvégzése után mindketten Pécsett álltunk munkába. Középen a „SzÕR” szó a barátom iskolai „ragadványnevét” jelenti, ami abból eredt, hogy hatalmas, dús és göndör hajkoronával rendelkezett. Ezt a tényt igyekeztem szerény alkotói eszközeimmel érzékeltetni az Õ betûn látható karikák és csigavonalak segítségével. Ez alatt található az ST „mesterjegy” és az alkotás évének utolsó két számjegye, 88. Legalul a (fél)körirat a jubiláns végzettségére és foglalkozására, illetve legfõbb kedvtelésére utal. (CHEM-ikus és NUM-izmatikus.) A 70 mm átmérõjû, egyoldalas, öntött bronzérem kivitelezése néhai kedves barátunk, Balogh Imre bronzöntõ mester szakértelmét dicséri. Végezetül két megjegyzés: 1. Az érem valódi raritás, ugyanis mindössze három példány létezik belõle. 2. Remélem, hogy 22 évvel ezelõtt a jubiláns legalább annyira örült a „köszöntõ érem”-nek, mint amilyen ügybuzgalommal és szeretettel készítettem azt számára.

S. T.
     
     
Jegyzetbon 3.
     

A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karának jegyzetbonjait a Pécsi Dénár 94. számban, a Jogtudományi Kar által kibocsátottakat a 105. számában mutattuk be.
Ezekhez a Közgazdaságtudományi Kar néhány könyvutalványát tudjuk még hozzátenni. Természetesen a három folytatásban leírt adatgyûjtemény koránt sem teljes. Ezért kérjük a tisztelt Olvasókat, amennyiben a leírtakon kívül bármilyen jegybonnal, vagy akár rájuk vonatkozó információval rendelkeznek, a Pécsi Dénár hasábjain keresztül, vagy közvetlen kapcsolatfelvétellel adjanak segítséget a katalógus kibõvítéséhez.
100 Ft 1996. január 31-ig
Fehér 200 g-os papíron fekete nyomás. Bal oldalán perforált. A beváltásra a tanszéki jegyzetárusításon kívül megjelölte a Közgazdasági és Jogi Kiadó Könyvesboltját, a DOMINA és PERFEKT Kft-t. Sorszáma fekete No 6 számjegyû. Baloldalt alul a hallgatónak alá kellett írnia. Jobboldalt a Kar Dékáni Hivatal lila bélyegzõ lenyomata található. (Ø= 35 mm).
Hátoldala teljesen üres.
Méret: 110 x 66 mm.

 
200 Ft 2001. május 31-ig
Sárgás-barna 200 g-os papíron fekete nyomás. Sorszáma számozógéppel 6 számjegyû. Jobbra a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Gazdasági Csoport lila bélyegzõ lenyomata (Ø= 34 mm). Alatta a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat fekete bélyegzõ lenyomata (Ø= 35 mm). Tehát nem a kibocsátó kar bélyegzõivel hitelesítették!
Hátoldalán a Kódex Nyomda és Könyvkötészet hirdetése. Nyilván a bonokat is a nyomda állította elõ.
Méret: 135 x 69 mm.
500 Ft 2001. május 31-ig
Sárgás-barna 200 g-os papíron fekete nyomás. Sorszáma számozógéppel, 6 számjegyû. Bélyegzések, hátoldal az elõzõvel teljesen megegyezik.
Méret: 135 x 69 mm.
     
 
     
1000 Ft 2001. május 31-ig
A címlet névértékén kívül az elõzõvel mindenben megegyezik.
   
Raýman János
   
     
Könyvismertetés
     
Adamovszky István: Magyar érme katalógus 1848-2010. Adamo, Bp. 2010, 372 old.
Adamovszky újabb könyve a magyar fémpénzekrõl az idei év legújabb kiadása, amely 1848-tól 2010-ig egy kötetbe foglalja az eddig több kötetes katalógusokat. A korábbi kiadás 1892-tõl vette számba a magyar pénzeket.
Az elsõ részben az 1848-49-es Szabadságharc fémpénzei kerülnek leírásra az ismert változatok és az egyéb veretek felsorolásával.
A következõ fejezet Ferenc József 1848 – 1892 idõszak között kibocsátott fémpénzeinek bemutatása az ¼ krajcárostól a 8 Forint – 20 Frank címletû aranyérméig. Az ismert változatok szakszerû leírásával ismerkedhetünk meg ebben a fejezetben. Ezt követi a Korona-rendszer (1892 – 1925) a réz 1 filléres és az arany 100 koronás névértékek közötti forgalmi érmék katalógusa. A fejezet végén egy gazdag összeállítás mutatja be a jelen idõszakban készült és ismert próbavereteket és fantázia¬pénzeket. A leírásban szerepelnek a Beck Ö. Fülöp és Ferenczy Béni által mintázott 1919-es pénztervek.
A Pengõ-rendszer 1926 – 1945 között megjelent és ismert érméinek leírásán kívül szép számmal szerepelnek érdekességek, hamisítványok, vagy csak a propaganda által felhasznált veretek (sarló és kalapáccsal átütött alumínium pengõsök) is. A fejezetet egy nagyszámú próba- és fantáziaveret összeállítás zárja.
Az 1946 – 2010 között kibocsátott forintosok leírása a forgalmi pénzekkel kezdõdik, és mint már megszokott, az ismert variációk és hibás veretek is bemutatásra kerülnek. Az összeállítás külön értékeli a díszcsomagolásban megjelent érméket és a forgalmi sorokat.
A kötet legvaskosabb fejezete az 1948 – 2010 közötti emlékérmék katalógusa, melynek végén az érmék egyéb ismert vagy tervezett kiadásai is szerepelnek.
A katalógus az árakat (x1000 Ft) szép, nagyon szép, kiváló és extra minõsítésû állapotokba sorolva adja meg, az „extra” érmék 250 Ft/Euró árfolyamon is szerepelnek.
   
Hágen
   
     

Az elsõ botveret kiállítás

     
Ismét zsúfolásig megtelt a gyükési Szent Bertalan Kápolna 2010. április 12-én délután 5 órakor, amikor is megnyílott a Vándorlás és zarándoklat, botveretek a történelmi Magyarországon c. kiállítás. A mintegy 60 fõ érdeklõdõ elõtt Máté István a Gyükésiek Öntevékeny Köre Egyesület elnöke mutatta be a látnivalókat, majd átadta a szót a kiállítást megnyitó Páger János gyûjtõnek, aki részletesen beszámolt a botveretek eredetérõl, fejlõdéstörténetérõl és szerepérõl a zarándoklatok világában. A megnyitót követõen Páger János személyesen válaszolt a gyûjteményével kapcsolatos kérdésekre. A kiállítási tablókon 36 botveretet tekinthettek meg a látogatók, a veretek mellett az ábrázolt épület kinagyított képe, valamint a történelmi Magyarország vármegye felosztását tartalmazó térkép is látható volt, az ábrázolt épület helyének megjelölésével. Több, mint 40 további veret részletes ismertetõjét két lapozható katalógusban tekinthetik meg az érdeklõdõk.
A kiállításon kézrõl kézre jár az a díszfokos, mely az 1933-as gödöllõi cserkész jamboree emlékére készült, s több mint 30 db botverettel dicsekedhet. Elõkerült a Gyükésben lakó Aczél Katalin nagyapjának szépen faragott botja is, Ferenc József császár és királyt ábrázoló verettel. A jó hangulatú megnyitón megjelent Takács Gábor kanonok, Kóbor Miklós egyházmegyei fõépítész és Czeglédiné Levárdy Henriette mûemléki felügyelõ, akik a kiállítás megtekintését követõen a helyszínen egyeztették a kápolna javítására vonatkozó egyesületi szándék mûszaki vonatkozásait az egyesületi tagokkal.
Máté István
 


Képünkön a kiállító Páger János és Máté István a Gyükésiek Öntevékeny
Köre Közhasznú Egyesület elnöke

     
     
Könyvismertetés. Könyv a német infláció szükségpénzeirõl
     
Arnold Keller: Deutsches Notgeld. Das Notgeld der deutschen Inflation 1923. I. kötet: Aachen-Lindenberg, II. kötet: Lindenthal-Zwota. H. Gietl Verlag & Publikationsservice Gmbh. Regenstauf, 2004. 1248 oldal.
A világháború utáni összeomlás Németországban is jelentõs inflációt eredményezett. 1923-ban már milliárdokkal fizettek, de év végére a billiós címletû márkák is megjelentek. Hasonló nagycímletû pénzjegyek jelentek meg a német szükségpénzek között is.
Arnold Keller már 1958-ban részletes katalógust állított össze, amelyhez 1961-ben 34 oldalas kiegészítést készített. Ez a gépírással sokszorosított munka viszonylag kis példányszámban készült, az idõ múlásával szinte beszerezhetetlenné vált. Ezért volt indokolt a katalógus újabb kiadása, amely Hans-Ludwig Grabowski, a szakterület kiváló ismerõjének elõszavával, utánnyomásként jelent meg 2004-ben.
Sajnos papírpénzeknél eljárt az idõ a színtelen, és nem a katalógusban bemutatott leírás mellett elhelyezett ábrák felett. Az utánnyomás 2. kötetében gyûjtötték össze a leírásokhoz tartozó ábrákat, amely lenyûgözõen nagyszámú, 90 oldalon közel 1800 pénzjegyet mutat be.
De nyílván a színes pénzjegyképek, amelyek a helyükön vannak, esetleg néhány részletet is kiemelnének, elõnyösebbek lennének a katalógus használatánál. Bizonyára egy új kiadás már e szerint fog megtörténni, csak ehhez újra kell fényképezni azt az anyagot, amelyet Keller 5849 sorszámmal rendezett. A sorszámon belül címletsorozatok és kiadási sorozatok is szerepelnek, tehát valójában, csak megbecsülve, legalább 25-30 ezer pénzjegyrõl van szó.
A katalógusban lévõ árak is a kiadás évébõl valók. Átszámításuk csak bizonytalan, tájékoztató jellegû. A ritkább pénzek ára általában sokkal jobban emelkedett, a gyakori példányokhoz képest.
Újabb átdolgozott kiadás még várat magára.
   
Raýman János
   
     
A Vándorgyûlés sikeres megrendezéséhez újabb támogatók nyújtottak segítséget
     

17. Kvéder László (10 e.)
18. Márkus Zsolt (50 e.)
19. Tóth Balázs (50 e.)
20. Adamovszky István (50 e.)
21. Adamovszky István (20. e.)

Köszönjük!

     
     
   
     
Éremgyûjtõ találkozó 2010. május 2-án Pécsett
     
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2010. május 2-án (vasárnap) 8.00 – 12.00 között
a Hotel Pátriában (Pécs, Rákóczi u. 3.)
Éremgyûjtõ találkozót rendeznek.
Asztalfoglalás: Páger Jánosnál
2010. április 19-tõl naponta 18.00 óra után a
72 / 316 780 telefonszámon.
Az összejövetel idõtartama alatt büfé várja a vendégeket. A rendezvényünk helye megegyezik a
2010. augusztus 20-án megrendezésre kerülõ
MÉE 40-ik vándorgyûlésének a
helyszínével.




     
(Hotel Pátria a térképen HP-vel jelölve.)
     
     
   
Vezetõség
     
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán