Régebbi híradók - 105. szám
     
105. híradó
2010. április 1.
X. évf. / 4.
     
     
   Széchenyi Istvánra emlékezünk
   Pécsi Dénár a Pécsi Szemlében
   Jegyzetbon 2.
   Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 63.
   A Pécs 2010 EKF emblémáról
   A Vándorgyûlés újabb támogatói
   Éremgyûjtõ találkozó 2010. május 2-án pécsett
     


Széchenyi István

     
Széchenyi Istvánra emlékezünk
     
Százötven éve hunyt el gróf Széchenyi István (*Bécs, 1791. szeptember 21 – †Döbling, 1860. április 8.) a „legnagyobb magyar”. A 19. századi magyar politika kiemelkedõ alakja igazi polihisztor volt, akinek nevéhez fûzõdik egyebek mellett a gazdaság, a közlekedés, a tudományos élet és a sport megreformálása. A nemzetet önmaga erejébõl akarta felemelni a nyugati fejlettség fokára. Amint az 1830-ban kiadott „Hitel” c. könyvének befejezõ sorában írja: „Sokan azt gondolják: Magyarország - volt, én azt szeretném hinni - lesz." Számtalan maradandó alkotása – mint pl. a folyamszabályozás, a hajózás, az elsõ állandó híd megépítése, a vasúti közlekedés, a lótenyésztés és lósport megteremtése stb. – közül most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítását (1825) emeljük ki, annál is inkább, mert városunkban a róla elnevezett fõtéren és iskolán kívül ez emlékeztet rá leginkább, hiszen itt mûködik a tudós társaság Pécsi Akadémiai Bizottsága.
Széchenyi Istvánról az idõk folyamán számtalan érem készült és pénzeinken is sokszor szerepelt arcmása. Egy 1989-ben készült, teljességre törekvõ összeállítás* 93 érmet, plakettet, jelvényt sorol fel. Az alkotók között legnevesebb mûvészeink szerepelnek, mint pl. Beck Ö. F., Berán L., Borsos M., Kisfaludy Strobl Zs., Madarassy W., Medgyessy F., Reményi J., Szentgyörgyi I., hogy csak néhányat említsünk közülük. Széchenyirõl az elsõ két érem még életében, 1846-ban, ill. 1849-ben készült, mindkettõ alkotója ismeretlen. Halála évében a MTA készíttette az elsõ érmet Antonio Fabris velencei szobrásszal. Az ismert, Bécsben dolgozó éremvésnök, Wenzel Seidan pedig vélhetõen a nagy kereslet reményében több változatban is készített arany és ezüstérmeket, melyek megvásárolhatóak voltak. A késõbbiekben a különbözõ születési, halálozási és alapítási évfordulók jó alkalmakat kínáltak emlékérmek, vagy emlékpénzek kiadására.
Mi most egy pécsi mûvész, Soltra Elemér azon alkotásával emlékezünk a legnagyobb magyarra, melyet a hátlap tanúsága szerint 1991-ben, születésének 200. évfordulóján mintázott róla a Széchenyi István Baráti Kör számára. A 90 mm nagyságú, öntött bronzérem elõlapját címlapunkon mutatjuk be. Az MTA alapításának emlékét pedig Csíkszentmihályi Róbert 70 mm nagyságú, vert érmével idézzük fel, melyet a 150 éves évfordulóra készített. Hátlapján az alapító egyik leggyakrabban idézett mondását olvashatjuk: „A tudományos emberfõ mennyisége, a nemzet igazi hatalma!” Ez még ma is igaz és idõszerû!

 
Süle Tamás
*Egervölgyi Dezsõ: Széchenyi a magyar érmészetben. Kiadta a Keszthelyi Éremgyûjtõ Csoport, 1989.
     
     
  Pécsi Dénár a Pécsi Szemlében
     
2010. március 12-én 11 órakor, a Mûvészetek és Irodalom házában a Pécsi Szemle 2010. évi tavaszi számának sajtóbemutatójára került sor. Ebben a számban a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Baranya Megyei Szervezetének havonta megjelenõ Pécsi Dénár címû újságjáról, annak is a 100. jubileumi számáról emlékezett meg Nagy Imre Gábor, a Baranya Megyei Levéltár fõlevéltárosa. A sajtóbemutatón a megjelent cikket Raýman János (képünkön) és dr. Süle Tamás egészítették ki hozzászólásaikkal.
Kvéder László

     
     
Jegyzetbon 2.
     

A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karán kibocsátott jegyzetbonokat a Pécsi Dénár 94. számában már bemutattuk.
A Jogtudományi Kar által kibocsátott utalványok közül az alábbiakban leírtakat ismerjük. A bonok lényegében egyoldalúak, mivel a hátoldalon a Kódex Nyomda és Könyvkötészet (Pécs, Rigóder út 25.) hirdetése szerepel, valamennyi kiadásnál. Feltehetõen a bont is ebben a nyomdában készítették. A hirdetések szövege is csaknem azonos. Szakdolgozatok készítésére ajánlkozik. Szövegszerkesztés, bekötés, fénymásolás, egy napos határidõvel, vagy másutt rövid határidõvel. A késõbbi kiadásokon 10 példány felett már 10 % kedvezménnyel kecsegtet.
Ismert kiadások:
200 Ft az 1997-1998 tanévre
Sárga, vékonyabb papírra feketével nyomtatott, bal oldalán perforált jegyekbõl az egy diáknak juttatott évi mennyiséget fûzték egybe. Egy évre 3200 Ft értékû bont kapott minden hallgató. A könyvutalvány kizárólag tankönyv, egyetemi jegyzet és szakkönyv vásárlására volt fordítható. A beváltási határidõ az 1997-98-as tanév végén, 1998. május 31-én járt le. Beváltása kezdetben csak az egyetem könyvesboltjára korlátozódott, majd egyre több városi könyvesboltra is kiterjesztették. Érvényességét két címeres bélyegzõ lenyomata, a Jogtudományi Kar lila körbélyegzõje, Ø = 33 mm, és az egyetem Hallgatói Önkormányzati Tanács bélyegzõje Ø = 24 mm igazolta. Sorszámozása Nr. ötjegyû sorszámmal. Mérete 128 x 68 mm.
200 Ft az 1998-1999 tanévre
Sárgásszürke, vastagabb 100 g-os papírra, zöld színnel nyomták. A sorszámnál nincs betûjelzés, csak feketével nyomott 6 jegyû sorszám. Ismert sorszámozás nélkül kibocsátott példány is. Érvényességi határidõ 1999. május 31. A Jogtudományi Kar Dékáni Hivatal Gazdasági Csoportja Ø = 38 mm-es, és a Hallgatói Önkormányzat Ø = 34 mm-es bélyegzõje hitelesítette. A hallgatók 4400 Ft értékû bont kaptak a tanévre.
Mérete: 131 x 70 mm.

 
200 Ft az 1999-2000 tanévre
Sötétebb zöld, vastag papírra, fekete szövegnyomással készült. A sorszámozás piros színû, No és hatjegyû szám. A kari bélyegzés mint elõbb, Hallgatói Önkormányzat bélyegzõ kisebb, Ø = 24 mm.
Mérete: 135 x 71 mm.
100 Ft az 2000-2001 tanévre
Sárgás, vastagabb papíron fekete szövegnyomás. Sorszám is fekete. Érvényes 2001. május 31-ig. Az Állam és Jogtudományi Kar Gazdasági Csoport bélyegzõje címer nélküli, Ø = 34 mm és a Hallgatói Önkormányzati Testület bélyegzõje Ø = 35 mm.
Mérete: 135 x 70 mm.
A 2001-2002 tanévre nincsen adatunk.
A 2002-2003 tanévre négy különbözõ címlettel készültek a jegyzetbonok. Valamennyi zöld, vastagabb papíron, fekete nyomással. A sorszámok is feketék, No és 6 jegyû számmal.
Érvényesség 2003. május 31. Mérete: 135 x 69-70 mm.
Címletek:
100 Ft 2002-2003
200 Ft 2002-2003
500 Ft 2002-2003
1000 Ft 2002-2003
     
     
A továbbiakban a jegyzetbonok kibocsátása megszûnt. A hallgatók erre a célra kártyát kaptak.
   
Raýman János
   
     
Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 63.
     
Kékes szálló
Ovális alumínium lemez kidudorodásokkal, keretdíszítéssel. A közepén a szálló látszik. Az épület kiugró szárnyán zászló lobog. Keletkezése 1950 és 1960 közé tehetõ. Az épület elõtt nagy park terül el. Ebben található a felirat két sorban, ívelten. KÉKES SZÁLLÓ / 1000 M. Fehérfém változata is van, valamivel korábbi lehet.
M.: 34 mm. Sz.: 41 mm.

     
Kékesszálló
Fehérfémbõl készült ovális alakú, enyhe kidudorodással, és keretdíszítéssel. 1940 körül tervezhették. Az épület kimagasló részén nagy zászlót lobogtat a szél. Az üdülõ épülete uralkodik a tájon. Az íves feliratot alul helyezték el két sorban: KÉKESSZÁLLÓ / 1000 m. Bronz változata késõbbi kiadású, keretdíszítése egyszerûbb.
M.: 34 mm., Sz.: 41 mm.
     
Kékes szálló
Ovális fehérfém lemez. 1940 körül készülhetett. A szarvasbika agancsai között a szálló épülete látható, elõterében gondozott parkkal. Felirata felül ívesen két sorban: KÉKES SZÁLLÓ / 1000 m. Alul tölgylevelek díszítik kétoldalt a szarvas fejét. Alumínium változata is ismert.
M.: 44 mm., Sz.: 33 mm.

   
Páger János
   
     

A Pécs 2010 EKF emblémáról

     
A németországi Essen, a törökországi Isztambul mellett 2010 évben Pécs is elnyerte Európa kulturális fõvárosa címét.
A Baranyai Éremgyûjtõk az Európai Kulturális Fõváros (EKF) program sorozatában részt kívántak venni a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete jubileumi, immáron 40-ik Vándorgyûlésének megrendezésével.
A szándékot az elmúlt esztendõ márciusának elején egy levélben jelezték a Menedzsment Központ vezetõjének. A többszöri érdeklõdés (e-mail, telefon, levél) eredményeként a tervezett vándorgyûlés szervezetünk nevének elírásával a „Társprogramok” közé került. A programba való bekerülés az EKF hivatalos védjegye használatának a jogát is jelenti. Errõl február végén kaptak értesítést a Baranyai Éremgyûjtõk:
„Kérelmezõ az általa 2010 nyarán megrendezendõ„Magyar Érmegyûjtõk Egyesülete 2010. évi Vándorgyûlése” címû rendezvénnyel kapcsolatos írott és elektronikus megjelenéseken, meghívókon, szóróanyagokon és a rendezvényen (molinókon, plakátokon) felhasználhatja a Védjegyet a Pécs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa program minél szélesebb körû megismertetése és népszerûsítése érdekében.
Az engedély idõbeli hatálya: 2010. március 1. - 2010. december 31.”
Az embléma jelvényként is elkészült. A kép nagy részét kitöltõ PÉCS feliratot vízszintes irányban széthúzott, lapos betûkkel, az eredeti emblémával megegyezõen ábrázolták. Az E betûn elhelyezett vesszõ színe piros. Alatta EURÓPA KULTURÁLIS FÕVÁROSA felirat, ez alatt piros mezõben fehér 2010 évszám.
A 20x20 mm méretû, mûgyantával bevont jelvény hátoldalán tûzõtüskével, ezen kívül matricás jelvények is készültek Ø 25 és Ø 32 mm méretben, melyeken csak a háttér színe változik (fehér, kék, fekete).
Hágen
 
     
     
A Vándorgyûlés sikeres megrendezéséhez újabb támogatók nyújtottak segítséget
     

12. Procopius Numizmatikai Kft.(50 e.),
13. Szabó Nándor (10 e.),
14. Schmidt János (100 e.),
15. Dr. Gács Tivadar (100 e.),
16. Müller Attila (100 e)

Köszönjük!

   
     
Éremgyûjtõ találkozó 2010. május 2-án pécsett
     
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2010. május 2-án (vasárnap) 8.00 – 12.00 között
a Hotel Pátriában (Pécs, Rákóczi u. 3.)
Éremgyûjtõ találkozót rendeznek.
Asztalfoglalás: Páger Jánosnál
2010. április 19-tõl naponta 18.00 óra után a
72 / 316 780 telefonszámon.
Az összejövetel idõtartama alatt büfé várja a vendégeket. A rendezvényünk helye megegyezik a
2010. augusztus 20-án megrendezésre kerülõ
MÉE 40-ik vándorgyûlésének a
helyszínével.




     
(Hotel Pátria a térképen HP-vel jelölve.)
     
     
   
Vezetõség
     
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán