Régebbi híradók - 100. szám   
     
100.
2009. november 1.
IX. évf. / 11.
     
     
   A Pécsi Dénár emlékérme
   Köszöntõ a 100. szám megjelenésére
   A Pécsi Dénár a tények és számok tükrében
   Gondolatok a Pécsi Dénár 100. számának megjelenése elõtt
   A Pécsi Dénár köszöntése
   Szerkesztõi üzenet
     
     
 A Pécsi Dénár emlékérme
     
A Baranya megyei éremgyûjtõk 1986-ban tagsági érem kibocsátását tervezték és Török János (1932-1996) pécsi mûvészt kérték fel a mintázására. Az elképzelés az volt, hogy az elõlapon az „Éremgyûjtõ”, a hátlapon Baranya címere szerepeljen. Az elõlaphoz egy vázlat készült, amelyen egy szerecsenfejes dénárt tartó kéz látható. Úgy, ahogy a numizmatikusok fogják kézbe az érmet. Óvatosan, szinte babusgatva, csak két ujjal érintve. Török Jánosnak is tetszett az ötlet és megmintázta ezt az elõlapot. A két ujj mintázásához a saját ujjai szolgáltak modellként. Ezért az érmen látható bal hüvelyk- és mutatóujj tulajdonképpen a mûvész két ujja. Az érem elõlapját a zsûrizéskor nem találták megfelelõnek, rossz térkitöltése miatt. Ezért került a végleges érem elõlapjára Szent Eligiusz, de már csak 1987-ben.
Az eredeti terv szerint elkészült gipsztányért esetleges késõbbi felhasználásra megkaptuk a Mûvésztõl. Az ónminta készítése közben a gipsz sajnos összetört, csak a javított példánya maradt meg. Balogh Imre öntõmester errõl tudomásunk szerint két példányt öntött bronzból.
Mivel a szerecsenfejes dénár adta az ötletet a Pécsi Dénár címéhez és fejlécdíszéhez is, a lap 100. számának megjelenése alkalmára a szerkesztõk magánkiadásaként újra öntették az egyoldalas érmet, törölve az 1986-os évszámot. (Lásd fent.)
Hátoldalán a bevésett felirat a Pécsi Dénár jubileumi számára utal és az adományozott nevét olvashatjuk rajta. A hátlapot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának adományozott példányon mutatjuk be.

Raýman János
Irodalom: Az Érem, 55. (1999/2). 14-15, Pécsi Dénár 2. (2002). 11. sz. 1-3
     
     
Köszöntõ a 100. szám megjelenésére
     
Az emberek életében mindig jelentõsek az évfordulók, mert alkalmat adnak a visszatekintésre, régi, szép emlékek felelevenítésére. Nincs ez másképp az intézmények – s a lapok is ide sorolhatók – esetében sem, különösen ma, amikor minden csak rövidtávra szól. Napjaink mottója az „élj a mának”, mert a többséget nem érdekli a múlt, de a holnap sem igazán, a holnaputánra pedig végképp nem gondol, vagy inkább nem is akar gondolni.
Éppen ezért jelentõs, hogy egy kis, helyi gyûjtõi lap már nyolc éve folyamatosan, rendszeresen megjelenik és elérkezett a 100. számához! És ez nem csak a lap szerzõit dicséri, hanem azt a közeget is, amelyik igényli megjelenését. Egy lap, mely elsõsorban egy hír újság, s mint ilyen, alapvetõen a mának szól. Megjelent mûvekrõl, kiállításokról, rendezvényekrõl, s különféle helyi vagy országos eseményekrõl ad hírt. A lap azonban nem csak a mának szól, hiszen számos olyan adatot tartalmaz napjainkban készült érmekrõl, amelyeket a holnap gyûjtõje, kutatója legegyszerûbben majd innen fog megtudni. És szól a tegnapról is, mert az aktualitások és újdonságok mellett megjelennek a múlt elfelejtett vagy alig ismert emlékei – rendszerint pécsi, Baranya megyei vonatkozásúak – sportérmek, emlékérmek, szükségpénzek, pécsi iskolák jelvényei, avagy régi újsághírek, pl. a helyi pénzhamisítókról.
A Pécsi Dénár csak néhány oldalból áll, de mindig tartalmas, egyszerûségében is igényes kivitelû. Kívánom a szerkesztõknek, s a mindenkori szerzõknek, csak így tovább, elõre a 200. számért, felhasználva a modern technika vívmányait, de megõrizve a jól bevált régi értékeket, a megbízható, alapos és felelõsségteljes tájékoztatást, a pontosságot és igényességet!
Budapest, 2009. szeptember 2.
Dr. Torbágyi Melinda
a Magyar Numizmatikai Társulat elnöke
     
     
A Pécsi Dénár a tények és számok tükrében
     
A Pécsi Dénár, mint „a baranyai éremgyûjtõk híradója”, elõször 2001. augusztus 2-án jelent meg. Az elsõ szám elsõ oldalán a Vezetõség által jegyzett „Beköszöntõ”-t olvashattuk, melyben – egyebek mellett – ez állt: „Az egyesületi élet fontosabb hírein kívül, ha elegendõ hely áll rendelkezésre, a baranyai numizmatikai érdekességeknek is szeretnénk helyet biztosítani.” Nos, szerencsére bõségesen maradt hely a Pécs városával és Baranya megyével kapcsolatos éremtani és egyéb, határterületi témák számára, amire bizonyság, hogy a havi rendszerességgel nyolc oldalon, A/5 méretben megjelenõ lap eddigi száz számában 46 szerzõtõl 560 írás látott napvilágot. (Szerzõink névsorát az alábbiakban közöljük.) Az aktuális egyesületi híreken, közleményeken és felhívásokon kívül – a teljesség igénye nélkül – a következõ témákról olvashattunk az évek folyamán: ókori, régi és mai pénzekrõl, pénzleletekrõl, érmekrõl, plakettekrõl, papír- és szükségpénzekrõl, részvényekrõl, jelvényekrõl, kitüntetésekrõl, fibulákról, bárcákról, botveretekrõl, címerekrõl, pecsétekrõl, pénzhamisításokról. Éremverdékrõl és bronzöntõ múhelyekrõl. Szobrász- és éremmûvészekrõl, grafikus- és festõmûvészekrõl, híres írókról, zenészekrõl, tudósokról. Numizmatikai kiállításokról, könyvekrõl, gyûjtõkrõl és gyûjteményekrõl, éremgyûjtõ rendezvényekrõl, numizmatikai témájú elõadásokról. Múzeumokról, levéltárakról, iskolákról, egyetemekrõl. Egyesületekrõl és társulatokról, mint pl. a Magyar Éremgyûjtõk Egyesületérõl, a Magyar Numizmatikai Társulatról, a Magyar Orvostörténelmi Társaság Numizmatikai Szakosztályáról. Természetesen sok-sok ábra is szemléltette a leírtakat. Megemlítjük, hogy eddig összesen hét tematikus összeállítás, un, „Melléklap” is megjelent a következõ témákban: A pécsi Fémipari jelvényei, Török János érmeinek katalógusa, A Schlaraffia, A Baranya Megyei Éremgyûjtõk utalványai (2000-2007), A Foederatio Emericana kitüntetései és jelvényei, Adatok a Jubileumi Kereszt polgári tagozatának pécsi történetéhez, Magyarországi szükségpénzek bibliográfiája. Eddig három alkalommal (2001-2003, 2004-2005 és 2006-2007) látott napvilágot a Pécsi Dénár tartalomjegyzéke és névmutatója, hogy egybeköthetõ legyen az összegyûjtött lapszámokkal.
A külalakról annyit, hogy a címlapon a Pécsi Dénár címfelirat mellett jobb oldalon a „szerecsenfejes” dénár képe látható. 2005. februárjában a Magyar Numizmatikai Társulat a lapot Szentgáli Károly Jutaloméremmel tüntette ki, ezért a márciusi számtól kezdodoen decemberig a címfelirat bal oldalán ennek a kitüntetõ éremnek a képe volt látható. A címlap az 5. számtól kezdve jelentkezik mai formájában, vagyis a fejléc (cím, dátum évfolyam/szám, összesített szám) alatt egy ábra (többnyire érem, plakett, pénz, jelvény, kitüntetés stb. képe) és képaláírás található. Az impresszum elõször a 7. számban jelent meg a 8. oldal alján. Elsõ sorában a példányszám, a második sorban a szerkesztõk neve (Hágen J. - Raýman J.- Süle T.), alatta pedig a szerkesztõség elérhetõsége olvasható. Bal oldalt apró betûkkel, két függõleges sorban a tipográfus neve (Máté István) kapott helyet.
A lapot ingyen kapják kézhez a MÉE Baranya Megyei Szervezetének a tagjai. Tiszteletpéldányt kapnak a Baranya Megyei Könyvtár, a Baranya Megyei Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára és a Magyar Numizmatikai Társulat. A lap cikkeit a Numizmatikai Közlönyben megjelenõ numizmatikai bibliográfia is jegyzi Baloghné Ábrányi Hedvig és Balogh Éva szerkesztõk jóvoltából, illetve 2005-óta a lapszámokat rendszeresen ismertetette a Pécsi Hét címû hetilapban Vargha Dezsõ fõlevéltáros.
Süle Tamás
     
     
Gondolatok a Pécsi Dénár 100. számának megjelenése elõtt
     
Süle Tamás (kollégám, éremgyûjtõ társam és jó barátom) 2001. aug. 16-án kelt levelében írta: „Mellékelten küldöm a pécsi éremgyûjtõk most indult kis újságocskáját. Dicséretes kezdeményezés. A következõ számban majd én is írok. Persze az éremgyûjtõk közül se mindenki szeret olvasni, de ha akad legalább 10 igaz ember, aki elolvassa, akkor megéri a fáradságot.”
A nyolc oldal terjedelmû lap 1. száma 2001. augusztus 2-án látott napvilágot. Az ötletes cím („Pécsi Dénár”) már önmagában is jelzi, hogy numizmatikai tárgyú kiadványról van szó, amit az alcím („A baranyai éremgyûjtõk híradója”) mindenki számára egyértelmûvé tesz. A Beköszöntõben a következõk olvashatók: A „Baranya megyei éremgyûjtõk régi óhaja, hogy az éremgyûjtéssel kapcsolatos országos- és helyi eseményekrõl, lehetõleg idõben és rendszeresen értesüljenek.” A Pécsi Dénár életre hívásával az volt a szerkesztõk célja, hogy az addigi alkalmi körleveleket, értesítõket „egységes formába öntve és egyéb tudnivalókkal is kiegészítve” juttassák el tagjaikhoz, emellett az újságban a „baranyai numizmatikai érdekességeknek is” helyet biztosítsanak.
A kecskeméti „Éremgyûjtõk Híradója” 10. évfolyamát köszöntõ cikkükben (7. szám, 2002 február) írják a szerkesztõk: „Nem titkoljuk, hogy kezdeményezésük számunkra is például szolgált és hisszük, hogy a jó példa is lehet ragadós.” A Pécsi Dénár havonta pontosan megjelenõ számai azonban nem születhettek volna meg csupán a jó példa és a szerkesztok (Hágen József, Raýman János és Süle Tamás) hite révén! Tiszteletre méltó ügyszeretetük, elkötelezettségük, sokirányú érdeklõdésük, széles körû tájékozottságuk, gazdag ismeretanyaguk, példamutató szorgalmuk és töretlen aktivitásuk nélkül ma biztosan nem köszönthetnénk a 100. számot! Köszönet mindezekért a szerkesztõknek (akik a legaktívabb szerzõk közé is tartoznak!) és az újság valamennyi szerzõjének!
A cikkek, beszámolók, megemlékezések és híradások hihetetlenül sokrétûek, mégis rendelkeznek két közös vonással: közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak a numizmatikával és pécsi, illetve baranyai vonatkozásúak. A gyûjtõket közvetlenül érintõ aktualitások mellett az ismertetett témák kapcsán Pécs és Baranya megye olyan történelmi, mûvészet-, kultúr- és orvostörténeti, pénz-, ipar- és hadtörténeti emlékeit örökítik meg, amelyek a Pécsi Dénár nélkül elõbb-utóbb a feledés homályába merülnének. A jól, vagy kevéssé ismert, netán az olvasók többsége számára eddig ismeretlen baranyai „elõdök” életének, munkásságának egy-egy érem leírása kapcsán történõ bemutatása hasonló értékû.
A szerkesztõk idõben gondoltak arra is, hogy az évek során közreadott sok értékes adat között könnyen el lehessen igazodni. Ezt a célt szolgálja az elsõízben három év után, majd kétévente megjelenõ, igen gondosan, nagy hozzáértéssel szerkesztett, jól áttekinthetõ„Tartalomjegyzék és névmutató”. A névmutatók külön értéke, hogy nemcsak a szerzõk nevét tartalmazza, hanem azokét is, akikrõl a cikkekben szó esik.
Õ szinte csodálattal tölt el, hogy a Pécsi Dénár immár kilencedik éve minden hónapban tud újat és értékeset nyújtani olvasóinak. Nagyon remélem, hogy ezt a „szokásukat” a szerkesztõk és a szerzõk még sokáig megõrzik!
Rövid írásomat Süle Tamás kezdetben már említett soraira utalva az alábbiakkal zárom: szorgalmas és hálás olvasóik - akik nem csupán tízen vannak! - érdeklõdése is jelzi, hogy megérte, fáradozásuk nem volt hiábavaló. Õszinte érdeklõdéssel várjuk a folytatást!
Jakó János
A szerk. megjegyzése: A szerzo belgyógyász foorvos, a Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztályának az elnöke
     
     
A Pécsi Dénár köszöntése
     
Az 1867-es kiegyezés után egyre nagyobb szerephez jutottak az egyesületek. Ez a folyamat a két világháború közötti idõben is folytatódott, és a civil társadalom megerõsödésével, a polgárosodás növekedésével járt. A folyamat a második világháború végeztével is tovább tartott, azonban a kommunista hatalomátvétel után, a szovjet-típusú diktatúra kiépülésével megtorpant, az egyesületek betiltásával hosszú idõre meg is állt. Csak késõbb, fõleg az 1980-as években, éledt újra az egyesületi mozgalom és erõsödött meg, jogfolytonosságban az 1950 elõtti helyzettel. Az 1989/1990-es rendszerváltoztatás ezeket a folyamatokat fölgyorsította, és nagy mértékben megnõtt az egyesületek szerepe is. Noha még most sem gyakorol döntõ befolyást a civil szféra a társadalmi-politikai életre, azt elmondhatjuk, hogy egyre többen lesznek tagjai egyesületeknek, és a mai nehéz gazdasági helyzet csak megtorpanást hozott, a tendenciát tartósan megállítani nem tudja.
A numizmatika jelentõsége az érmék kibocsátásának növekedésével, az utóbbi évszázadokban bekövetkezett döntõ társadalmi-gazdasági-kulturális változásokkal emelkedett. Egyesületek alakítása abból a célból, hogy összefogja az éremmûvészet barátait, a legutóbbi idõk sajátja. Szakirodalmi munkák, összegzések sora bizonyítja, hogy ebben a hazai numizmatika is jelentõs szerepet játszott, nincs mit szégyenkeznünk a külföld elõtt. Az éremmûvészet baranyai, pécsi barátainak kicsiny, de hatékony „csapata” mindig is arról volt híres, hogy nagy szerepet játszott a hazai numizmatikai életben. Az általuk kialakított helyi szervezeti élet, a hasznos publikációk sora mind-mind ezt bizonyította/bizonyítja.
Új fejezet nyílott, amikor megindították a Pécsi Dénár címu kiadványt, a baranyai éremgyujtõk havi híradóját, amely most érkezett el „nagykorúságának” küszöbére a századik számmal. A Hágen József, Raýman János, dr. Süle Tamás szerkesztette periodika mind az éremmûvészet helyi történetérõl, mind a szervezeti életrõl, mind a baranyai szervezet eseményeirõl hû képet nyújtott, jól kiválasztott illusztrációival egészítvén ki a fölkészült szerzogárda tartalmas cikkeit, gyarapítván helytörténeti ismereteinket is. További sikeres mûködést kívánunk, mára már ugyanis ez a kiadvány elfoglalta méltó helyét a baranyai szakkiadványok sorában.
Dr. Vargha Dezsõ
   
     
Szerkesztõi üzenet
     
A Pécsi Dénár indulásakor aligha remélt 100. szám megszületése önként kínálja az alkalmat arra, hogy a szerkesztõk köszönetet mondjanak mindazoknak, akik önzetlenül közremûködtek a lap megjelenésében! Nyolc év alatt jelentõs számú írás bizonyította, hogy a numizmatika és a társtudományok iránt valóban sok gyujtõérdeklõdik és számukra fontos az irodalmi megközelítés is! Egy-egy téma bemutatása érdekében sokan vállalták a szinte minden esetben szükséges írásos és tárgyi adatok felkutatását, több helyi-, magán- és közgyûjtemény anyagának áttekintését. A nagyszámú, többségében amatõr szerzõ jelentkezése mindenképpen ezt az érdeklõdõ, segítõ szándékot igazolja. Örvendetes tény az is, hogy hivatásos, nagy tudású és szakmai tekintélyû szerzõk sem tartották rangon alulinak kis lapunkban valamilyen témával megjelenni. De köszönet jár azoknak is, akik elismerésükkel, ötleteikkel, észrevételeikkel, tanácsaikkal, vagy az elõállításban és a terjesztésben segítették a szerkesztõket!
A szerkesztõk
     
     
Az érmek Török János alkotásai.
     
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán